Alaposan átalakítaná a magyar választási rendszert a Nemzeti Választási Iroda (NVI) új javaslatcsomagja. A tervezet szerint szigorodhatnak a levélszavazás feltételei, megváltozhat az ajánlásgyűjtés, és új szabályokat vezethetnek be a közösségi médiában folytatott politikai kampányokra. A legnagyobb vitát az a felvetés válthatja ki, amely szerint választási jogsértések esetén akár Facebook-fiókok felfüggesztésére is lehetőség nyílna. A módosítások a 2029-es európai parlamenti és önkormányzati választásokat már alapvetően más szabályozási környezetben érinthetik.
Jelentős változtatásokat kezdeményezett a Nemzeti Választási Iroda a 2026. áprilisi országgyűlési választás tapasztalatai alapján. A több mint száz módosítási pontot tartalmazó javaslatcsomagot már megküldték az Igazságügyi Minisztériumnak, így a következő időszakban a kormány és az Országgyűlés dönthet arról, mely elképzelésekből lesz tényleges jogszabály. Az NVI a választások lebonyolításának egyszerűsítésére, a visszaélések visszaszorítására és az eljárások átláthatóbbá tételére hivatkozik.
A tervezet ugyanakkor jóval messzebbre megy a technikai módosításoknál. A választási kampányok során alkalmazható szankciók bővítése, a közösségi oldalak ellenőrzése és a választókerületek határainak módosítása olyan kérdések, amelyek közvetlenül befolyásolhatják a politikai verseny feltételeit. Az új szabályok egy része a választási visszaélések megakadályozását szolgálná, más rendelkezések azonban komoly vitákat válthatnak ki a véleménynyilvánítás szabadságáról és a hatósági beavatkozás határairól.
Az NVI javaslatai között szerepel a levélszavazás rendszerének átalakítása, az elektronikus ajánlásgyűjtés bevezetése, az előzetes szavazás lehetősége és a nemzetiségi parlamenti képviselet felülvizsgálata is. A hivatal a választási jogorvoslatok szabályait szintén módosítaná, és nagyobb szerepet kérne a választókerületi határok felülvizsgálatában. A változtatások egyelőre szakmai kezdeményezések, elfogadásukról még nem született döntés.
Akár a közösségi fiókokat is felfüggeszthetnék választási jogsértés miatt
A tervezet egyik legvitatottabb eleme a kampányszabályok megsértése esetén alkalmazható szankciók szigorítása. Az NVI a jelenlegi bírságok emelése mellett olyan új eszközöket is felvetett, mint az úgynevezett képernyő-elsötétítés, valamint a közösségimédia-fiókok Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságon keresztüli felfüggesztése. Ez utóbbi különösen érzékeny kérdés, hiszen a politikai pártok, jelöltek és hírportálok számára a Facebook és más közösségi platformok ma már meghatározó kommunikációs felületet jelentenek.
A javaslat célja a választási jogsértések hatékonyabb szankcionálása lenne, ám a fiókfelfüggesztés lehetősége egy sor kérdést vet fel. Pontosan milyen jogsértés indokolhatná a hozzáférés korlátozását, mennyi ideig tarthatna az intézkedés, és milyen jogorvoslati lehetőség állna rendelkezésre? Különösen fontos lenne annak biztosítása, hogy a szabályokat ne lehessen politikai ellenfelek elhallgattatására vagy a választási kampányba történő aránytalan beavatkozásra felhasználni.
Az NVI a közpénzből működő sajtótermékekre és médiaszolgáltatókra vonatkozó esélyegyenlőségi szabályokat is pontosítaná. A kötelezettségeket kifejezetten kiterjesztenék az érintett médiumok honlapjaira és közösségi oldalaira, így a közszolgálati médiaszolgáltatók Facebook-felületein is biztosítani kellene a jelöltek és jelölő szervezetek egyenlő kezelését. A változtatást a 2026-os kampány során kialakult jogvitákkal és a választási bizottságok, valamint a Kúria döntéseivel indokolják.
Új regisztráció és szigorúbb ellenőrzés jöhet a levélszavazásnál
A külföldön élő magyar állampolgárokat közvetlenül érintené a levélszavazás szabályainak átalakítása. Az NVI szerint a levélben leadott voksok esetében a szavazás körülményei kevésbé ellenőrizhetők, mint a személyes voksolásnál, ezért új biztonsági garanciákra van szükség. A javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy a választópolgároknak minden választás előtt újra kellene jelentkezniük a levélszavazásra.
A tervezet szerint az igénylést elektronikus ügyintézési felületen vagy személyesen lehetne benyújtani. A választópolgár egyedi szavazási kódot kapna, amelyet a levélcsomagban található, vonalkóddal ellátott azonosítókártyán kellene feltüntetnie. A beérkező szavazási iratok ellenőrzésekor ezt a kódot összevetnék a névjegyzéki adatokkal, ami az NVI szerint gyorsabb és pontosabb ellenőrzést tenne lehetővé.
A jelenlegi tízéves regisztrációs időszak helyett ötéves vagy akár választásonkénti újraregisztrációt is bevezethetnek. A hivatal emellett egységesítené a külföldön tartózkodók szavazási lehetőségeit, így felmerült, hogy valamennyi érintett magyar választópolgár választhasson a levélszavazás és a külképviseleti voksolás között. A belföldi levélszavazás bevezetését ugyanakkor kockázatosnak tartják, elsősorban a szavazás titkosságával és a választók befolyásolhatóságával kapcsolatos aggályok miatt.
Elektronikussá válhat az ajánlásgyűjtés, megszűnhet a többszörös ajánlás
Az ajánlásgyűjtés rendszerét szintén jelentősen átalakítanák. A választópolgárok a jövőben a valasztas.hu felületén, DÁP- vagy Ügyfélkapu+-azonosítást követően ajánlhatnának jelölteket és listákat, valamint támogathatnának népszavazási kezdeményezéseket. A megoldás a papíralapú ívek használatát csökkentené, és megnehezítené a választói adatok jogosulatlan másolását vagy felhasználását.
A papíralapú ajánlásokat ugyanakkor nem feltétlenül szüntetnék meg, hiszen továbbra is vannak olyan választópolgárok, akik nem rendelkeznek megfelelő digitális hozzáféréssel. A többszörös ajánlás lehetőségét viszont eltörölnék, így egy választópolgár esetében kizárólag az elsőként érvényesnek elfogadott ajánlás számítana. Az NVI az ajánlóívek le nem adásáért kiszabható bírságokat is emelné, mert a jelenlegi szabályozást nem tartja kellően visszatartó erejűnek.
A választási iroda a kampányajándékok kérdését is rendezné, mivel jelenleg nincs pontosan meghatározva, mekkora értékű juttatást adhatnak a jelöltek a választóknak. Emellett megtiltanák a tizenhat év alatti gyermekek személyes adatainak és képmásának kampánycélú felhasználását. A választói adatok kezelését szigorúbban ellenőriznék, és bírságot szabnának ki azokra, akik nem igazolják a kampány során megszerzett adatok előírás szerinti megsemmisítését.
A választókerületek határainak módosításában is nagyobb szerepet kér az NVI
Politikailag különösen jelentős változást hozhatna az egyéni választókerületek kialakításának felülvizsgálata. Az NVI szerint a jelenlegi rendszerben megfelelő eljárási garanciák hiányában politikai szempontok is érvényesülhetnek a körzethatárok meghatározásakor. A hivatal ezért azt kezdeményezi, hogy a törvényben előírt feltételek fennállásakor maga tehessen javaslatot az Országgyűlésnek a választókerületek módosítására.
A kezdeményezés indoklása szerint ezzel csökkenteni lehetne annak veszélyét, hogy a körzethatárokat az aktuális politikai érdekek alapján alakítsák át. A végső döntés továbbra is a törvényhozás hatáskörében maradna, de a módosítások előkészítésében az NVI szakmai szerepe erősödne. A választás előtti időszakra vonatkozó jelenlegi korlátozásokat ugyanakkor megtartanák.
A hivatal a lakóhely fogalmának felülvizsgálatát is kezdeményezi, mert a 2021-es módosítás óta a bejelentett lakcím nem feltétlenül jelenti a tényleges életvitelszerű tartózkodás helyét. Az NVI szerint ez megnehezíti a választási célú fiktív bejelentkezések felderítését, és olyan helyzeteket teremthet, amikor egyetlen címre akár több ezer választópolgárt jelentenek be. A tervezett módosítások ezt a gyakorlatot is visszaszorítanák.

Már napokkal a választás előtt le lehetne adni a szavazatot
A javaslatcsomag egy teljesen új lehetőséget, az előidejű szavazást is bevezetné. Azok a választópolgárok, akik a választás napján nem tudnak lakóhelyükön tartózkodni, már a voksolást megelőző napokban leadhatnák szavazatukat a helyi választási irodában. Az NVI elképzelése szerint erre például a választást megelőző vasárnaptól csütörtökig lenne lehetőség.
A hivatal szerint az előzetes szavazás csökkenthetné az átjelentkezések, a külképviseleti szavazások és bizonyos esetekben a mozgóurnás kérelmek számát. Ez egyszerűsíthetné a választásszervezést, ugyanakkor új ellenőrzési és szavazatmegőrzési feladatokat is jelentene. A rendszer bevezetéséhez ezért részletes garanciális szabályokra lenne szükség.
További változásként felmerült, hogy ahol egy választáson kizárólag egyetlen jelölt indul, ott ne kelljen megtartani a szavazást, hanem a jelölt automatikusan megszerezhesse a mandátumot. Az NVI a 2024-es önkormányzati választások adataival indokolja a kezdeményezést, amikor 1832 olyan választási eseményt kellett lebonyolítani, ahol a jelöltek száma miatt nem volt valódi verseny. A javaslat jelentős adminisztratív megtakarítást eredményezhetne, de a választói felhatalmazás és a demokratikus részvétel szempontjából is vitát válthat ki.
A 2029-es választások előtt dőlhet el, mi valósul meg a tervekből
A Nemzeti Választási Iroda javaslatcsomagja a választási rendszer szinte minden fontos területét érinti, a kampányszabályoktól a szavazás lebonyolításán át a jogorvoslatokig. Az intézkedések egy része egyszerűsítheti az adminisztrációt és csökkentheti a visszaélések lehetőségét, más elemek viszont közvetlen hatással lehetnek a pártok és a választók jogaira. Különösen a közösségimédia-fiókok felfüggesztésének lehetősége, a levélszavazás átalakítása és a választókerületi határok meghatározása igényelhet szélesebb politikai és szakmai vitát.
A módosításokról végső soron a Tisza-kormány javaslata alapján az Országgyűlés dönthet. Az NVI szakmai tervezete egyelőre nem kötelező erejű, így a benne szereplő elképzelések közül akár több is változhat vagy elmaradhat a jogalkotási folyamat során. A következő általános választási alkalom 2029-ben lesz, amikor európai parlamenti és önkormányzati választásokat tartanak Magyarországon.
A legkényesebb pont kétségtelenül a kampányok ellenőrzése és a közösségi fiókok esetleges felfüggesztése. Egy választási rendszerben a szabályszegéseket szankcionálni kell, a politikai véleménynyilvánítás korlátozására alkalmas eszközök azonban különösen szigorú garanciákat követelnek. Ha a mostani elképzelésekből törvény lesz, a 2029-es választási kampány már egészen más feltételek között történhet meg.


