Ismét gyorsul az áremelkedés Magyarországon: októberben 2 százalékra emelkedett az éves infláció, ami április óta a legmagasabb érték. A Központi Statisztikai Hivatal kedden közzétett adatai szerint elsősorban az üzemanyagok és a szolgáltatások drágulása hajtotta felfelé az árakat. A benzin és a gázolaj együttes átlagára egy év alatt több mint 11 százalékkal emelkedett.
A KSH november 10-én közzétett jelentése szerint októberben átlagosan 2 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Az infláció ezzel elérte az elmúlt fél év legmagasabb szintjét, ráadásul valamivel meghaladta az elemzők előzetes várakozásait is. A Portfolio által megkérdezett szakértők átlagosan 1,9 százalékos éves áremelkedésre számítottak.
A maginfláció szintén emelkedett, októberben 2,1 százalékot ért el, amire ugyancsak tavasszal volt utoljára példa. Bár az általános inflációs mutató továbbra is viszonylag alacsony, egyes termékek és szolgáltatások esetében jóval nagyobb drágulással szembesülnek a magyar háztartások.
Megugrottak az üzemanyagárak, egyre drágábbak a szolgáltatások
Az infláció gyorsulásáért elsősorban két terület felelős: az üzemanyagok és a szolgáltatások. A járműüzemanyagok ára októberben 11,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, és szeptemberhez képest is 3 százalékos drágulást mértek. A szolgáltatásokért eközben átlagosan 5,2 százalékkal kellett többet fizetniük a magyaroknak, mint tavaly októberben.
A szolgáltatásokon belül is jelentős különbségek mutatkoznak. A színházi szolgáltatások ára egyetlen hónap alatt több mint 8 százalékkal emelkedett, amiben az új színházi évad kezdetének is szerepe lehetett. A taxizás hatósági ára pedig éves összevetésben 11,3 százalékkal nőtt.
A megélhetési költségek szempontjából különösen az üzemanyagárak emelkedése lehet kellemetlen. A drágább tankolást ugyanis közvetlenül megérzik az autósok, de a fuvarozási és szállítási költségek növekedése idővel más termékek árába is beépülhet.
Az energiaárak a további kamatcsökkentést is veszélyeztethetik
A mostani inflációs adat továbbra is a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos inflációs célja alatt marad, és önmagában nem indokolná a monetáris politika szigorítását. A Portfolio értékelése szerint pusztán a jelenlegi inflációs mutatók alapján akár további kamatcsökkentésre is lehetőség nyílhatna.
A jegybank mozgásterét azonban szűkíthetik a geopolitikai feszültségek és az energiapiaci kockázatok. A közel-keleti helyzet, valamint az energiaárak tartós emelkedésének veszélye miatt az MNB óvatosabb lehet az év hátralévő részében. Jelenleg 5,5 százalékon áll az alapkamat, és a következő kamatdöntéseknél az energiapiaci folyamatok meghatározó szerepet játszhatnak.
A Tisza-kormány gazdaságpolitikája szempontjából sem kedvező jelzés, hogy az év végéhez közeledve ismét gyorsulni kezdett az infláció. Miközben az országos átlag még kedvező képet mutat, az üzemanyagok és a szolgáltatások drágulása már most érezhetően terheli a háztartások pénztárcáját.





