Rekordszámú vezetőt zártak ki a Kínai Kommunista Pártból, miközben Hszi Csin-ping elnök a 2027-es pártkongresszusra készül. Az október végén tartott központi bizottsági ülésen 33 magas rangú tisztviselő kizárását erősítették meg, a hadsereg legfelső vezetésének hét eredeti tagjából pedig mindössze ketten maradtak. Peking hivatalosan korrupcióellenes fellépésről és a pártfegyelem megerősítéséről beszél, a személycserék mérete azonban komoly kérdéseket vet fel a kínai hatalmi rendszer működésével kapcsolatban.
A Kínai Kommunista Párt október 26. és 29. között tartotta ötödik plenáris ülését, amelynek középpontjában ezúttal a párton belüli fegyelem, a korrupció elleni küzdelem és a vezetők ellenőrzésének szigorítása állt. A hivatalos közlemény szerint az ülésszakon 162 teljes jogú és 117 póttag vett részt, vagyis összesen 279-en jelentek meg. A 2022-ben megválasztott 376 fős testület eredeti létszámához képest ez feltűnően alacsony részvétel.
A tanácskozáson 33 párttag kizárását erősítették meg, további egy vezetőt pedig megfosztottak párttisztségétől. A kizártak között tartományi vezetők, minisztériumi tisztviselők és a kínai hadsereg legmagasabb rangú parancsnokai is szerepeltek. A nemzetközi sajtó szerint Hszi hatalomra kerülése óta nem volt példa ilyen nagyságrendű tisztogatásra egyetlen plenáris ülésen.
Az elnök 2012 óta folytatja korrupcióellenes kampányát, amelynek keretében pártfunkcionáriusok és állami vezetők tömegei ellen indult fegyelmi eljárás. A kampány hivatalos célja a visszaélések felszámolása, ám a hatalmi központ egyre szorosabb ellenőrzése miatt a tisztogatások politikai következményei is jelentősek.
A hadsereg vezetéséből szinte mindenkit eltávolítottak
A leglátványosabb változások a Központi Katonai Bizottságban történtek. A kínai fegyveres erők irányításáért felelős testület eredetileg hét tagból állt, a tisztogatások után azonban mindössze ketten maradtak: Hszi Csin-ping és Csang Seng-min, a hadsereg korrupcióellenes apparátusának vezetője.
A kizárt tisztviselők között szerepel Csang Ju-hszia, aki korábban a bizottság alelnökeként a hadsereg egyik legbefolyásosabb vezetője volt. Vele együtt Liu Csen-lit, a vezérkar egykori vezetőjét is eltávolították. Mindkét tábornok a kínai katonai hatalmi rendszer meghatározó szereplőjének számított.
Csang Seng-min ugyanakkor előléptetést kapott: bekerült a Kommunista Párt Politikai Bizottságába, amely a legfontosabb politikai döntéshozó testületek egyike. Ezzel ő maradt a hadsereg egyetlen képviselője a testületben.
A katonai vezetés ilyen mértékű átalakítása különösen érzékeny időszakban történik. Kína folyamatosan fejleszti fegyveres erőit, miközben Tajvan körül tartós a feszültség, és az Egyesült Államokkal fennálló stratégiai versengés is jelentős katonai felkészültséget követel. A tapasztalt parancsnokok eltávolítása ezért a hadsereg működésére és a döntéshozatal folyamatosságára is hatással lehet.

Harmincöt központi bizottsági tag ellen indult eljárás vagy veszítette el mandátumát
A South China Morning Post összesítése szerint a Központi Bizottság eredetileg 205 teljes jogú tagja közül 35 ellen indult korrupcióellenes vizsgálat, vagy veszítették el törvényhozási mandátumukat. Ez nem jelenti azt, hogy valamennyi érintettet kizárták volna a pártból, de jól mutatja a vezetői állományban bekövetkezett változások nagyságát.
A hivatalos kínai kommunikáció szerint a vizsgálatok célja a korrupció, a hatalommal való visszaélés és a személyes kapcsolatokra épülő befolyási hálózatok felszámolása. Peking álláspontja szerint a párt tekintélyének megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy a legmagasabb beosztású vezetők se kerülhessék el a felelősségre vonást.
A rendszer kritikusai ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a korrupcióellenes eljárások politikai eszközként is működhetnek. Az érintettek között ugyanis Hszi korábbi bizalmi emberei is megtalálhatók, ami arra utal, hogy a személyes közelség sem jelent feltétlen védelmet a leváltással szemben.
A pártvezetők saját hatalmi központjait is felszámolnák
A plenáris ülésen elfogadott, mintegy 17 ezer szavas határozat újabb szigorításokat tartalmaz a tartományi és helyi pártvezetők számára. Az egyik legfontosabb rendelkezés megtiltja, hogy az alacsonyabb szintű vezetők személyes lojalitást követeljenek beosztottaiktól.
A szabályozás szerint a helyi vezetőknek a döntéshozó testületek ülésein utolsóként kell felszólalniuk, hogy előzetes állásfoglalásukkal ne befolyásolják a többi résztvevőt. A rendelkezés hivatalos célja a belső ellenőrzés erősítése és az egyszemélyi helyi döntéshozatal visszaszorítása.
A szigorítás ugyanakkor a központi pártvezetés politikai ellenőrzését is növeli. Miközben a tartományi és intézményi vezetők önálló befolyását korlátozzák, Hszi Csin-ping központi vezető szerepe továbbra is meghatározó marad.
A kínai vezetés ezzel olyan rendszert alakít, amelyben a helyi hatalmi hálózatok felszámolása és a központi irányítás erősítése egyszerre jelenik meg. A kérdés az, hogy ez hatékonyabb állami működéshez vezet-e, vagy tovább szűkíti a vezetők önálló döntési lehetőségeit.
A 2027-es pártkongresszus előtt rendezik át az erőviszonyokat
A tisztogatások időzítése sem mellékes. A Kínai Kommunista Párt 2027 második felében tartja 21. kongresszusát, amelyen megújul a párt legfelső vezetése, és döntés születik a következő politikai ciklus személyi összetételéről.
Hszi Csin-ping 2012 óta vezeti a Kommunista Pártot, 2013 óta pedig Kína államelnöke. A 2018-as alkotmánymódosítással eltörölték az államelnöki tisztség korábbi kétciklusos korlátozását. A pártfőtitkári megbízatás esetében sincs olyan szabály, amely megakadályozná újabb ciklusának megszerzését.
A 2027-es kongresszus ezért a kínai hatalmi rendszer szempontjából meghatározó esemény lesz. A vezetői tisztogatások nyomán számos kulcspozíció megüresedett, így a következő személyi döntések az ország politikai és katonai irányításának hosszabb távú működését is befolyásolhatják.
A széles körű leváltások ugyanakkor sajátos problémát teremtenek. A tapasztalt vezetők eltávolítása után a rendszernek olyan új tisztviselőket kell találnia, akik egyszerre rendelkeznek megfelelő szakmai felkészültséggel és élvezik a központi pártvezetés bizalmát.
Korrupcióellenes kampány vagy a hatalom további központosítása?
Hszi Csin-ping politikájának egyik állandó eleme a pártfegyelem megszilárdítása. A korrupció elleni fellépés a kínai állam működésének valós problémáira reagál, hiszen az üzleti és politikai kapcsolatrendszerek összefonódása hosszú ideje visszatérő jelenség az országban. A mostani tisztogatások azonban a hadsereg és a pártvezetés legfelső szintjét is érintik.
A vezetői kör szűkülése azzal a kockázattal járhat, hogy egyre kevesebben vállalják a központi döntések nyílt bírálatát, és a politikai rendszerben csökken az önálló szakmai álláspontok súlya. Ugyanakkor a korrupciós hálózatok felszámolása a kínai vezetés szerint éppen a szervezeti fegyelem és a hatékonyabb irányítás feltétele.
A 2026-os tisztogatások mérete mindenképpen rendkívüli: 33 párttagot zártak ki, a hadsereg legfelső vezetésének eredeti hét tagjából pedig mindössze ketten maradtak. A 2027-es pártkongresszus előtt Hszi Csin-ping így jelentősen átalakított politikai és katonai vezetéssel készülhet a következő ciklusra. A korrupcióellenes fellépés eredményeit és a hatalom központosításának következményeit a kínai rendszer működésének alakulása alapján lehet majd megítélni.



