Ezer nap alatt Magyar Péternek sikerült eljutnia Orbán Viktor feltétlennek tűnő elismerésétől a korábbi politikai közössége elleni elszámoltatási hadjáratig. A kormányfő szombaton büszkén emlékezett vissza első Partizán-interjújára, amelyben még a magyar politikai élet egyik legfelkészültebb vezetőjének nevezte Orbánt, saját politikai szerepvállalásának lehetőségét pedig rossz viccnek tartotta. Ma már „orbáni maffiáról” beszél, tisztítótüzet hirdet, és a korábbi hatalom embereinek felelősségre vonását ígéri. A politikai pályafutásának évfordulóját ünneplő miniszterelnök azonban mintha megfeledkezne arról, hogy az internet nem felejt, és a korábbi mondatai ma is visszanézhetők.
Magyar Péter 2024. február 11-én ült először Gulyás Márton kamerája elé a Partizán stúdiójában. A kegyelmi botrány után nyilvánosság elé lépő jogász akkor még fideszes szavazóként beszélt magáról, és bár több kormányzati szereplőt bírált, Orbán Viktorról feltűnően elismerően nyilatkozott. A volt miniszterelnököt a Fidesz naprendszerének Napjához hasonlította, és olyan politikusként jellemezte, akinek felkészültségével, olvasottságával és gondolkodásával szerinte senki sem vetekedhet a magyar közéletben.
Magyar azt is elmondta, hogy korábban jó viszonyban volt Orbánnal, akit becsült. Ma már egészen más szavakat használ egykori politikai közösségével kapcsolatban. Kormányfőként az „orbáni maffia” felszámolását hirdeti, a korábbi hatalmi rendszer szereplőit bűnözőként emlegeti, és a politikai elszámoltatást kormányzása egyik legfontosabb feladatává tette.
Szombaton Magyar Péter saját Facebook-oldalán emlékezett meg arról, hogy ezer napja adta első Partizán-interjúját. A bejegyzéshez mindössze annyit fűzött hozzá, hogy a többi már történelem. A visszatekintés azonban érdekesebb annál, mint amit egy gondosan összevágott politikai sikervideó képes bemutatni: a két és fél évvel ezelőtti Magyar Péter kijelentései és a mai kormányfő politikai retorikája között ugyanis szakadék tátong.
A Fidesz naprendszerének Napjából az "orbáni maffia" vezetője lett
Az első Partizán-interjúban Magyar Péter Orbán Viktort különleges politikai képességekkel rendelkező emberként írta le. Úgy vélte, aki személyesen beszélget vele, azt könnyen meggyőzheti, mert a magyar politikai életben nincs hozzá foghatóan felkészült vezető. A kijelentés egy olyan embertől hangzott el, aki éveken keresztül maga is a Fidesz politikai és intézményi világában mozgott.
Azóta gyökeresen megváltozott a hangnem. Magyar Péter június 22-én már miniszterelnökként jelentette be a Tisztítótűz művelet elindítását, amelynek célját Magyarország korrupciótól és a szerinte szervezett politikai-gazdasági bűnözéstől való megszabadításában jelölte meg. Parlamenti beszédében pártokat, képviselőket, közintézményeket, a médiát és a gazdasági elitet is megnevezte az elszámoltatás lehetséges területeiként.
Szeptember végén ennél is keményebb hangot ütött meg. Orbán Viktort és korábbi kormányának egyes szereplőit már "rettegő politikusbűnözőkként" emlegette, miközben azt ígérte, hogy a tisztítótűz eléri a korábbi hatalmi rendszer legfelső köreit is.
A korrupciós ügyek feltárása és a közpénzekkel való visszaélések kivizsgálása természetesen legitim állami feladat. A Magyar által választott retorika azonban jóval túlmegy a higgadt jogi elszámoltatás nyelvezetén. Amikor egy miniszterelnök rendszeresen maffiaként beszél politikai ellenfeleiről, és látványos tisztítótüzet hirdet ellenük, joggal vetődik fel az aggály, hogy a felelősségre vonás politikai megtorlássá válhat.
Az elszámoltatásból politikai bosszúhadjárat lehet?
Magyar Péter hatalomra kerülése óta az elszámoltatás a kormányzati kommunikáció egyik visszatérő eleme. Parlamenti vizsgálóbizottságokat állítottak fel, új intézményeket hoztak létre, és több korábbi kormányzati szereplővel szemben indultak eljárások. Ezek jogszerűségét és megalapozottságát minden esetben külön kell megítélni, a politikai körítés azonban egyértelműen konfrontatív.
A miniszterelnök szavai alapján olykor nehéz eldönteni, hol ér véget a korrupció elleni fellépés, és hol kezdődik a személyes politikai leszámolás igénye. A jogállami elszámoltatásnak ugyanis nem az a célja, hogy a kormányfő politikai ellenfelei megbűnhődjenek, hanem az, hogy a bizonyított törvénysértéseknek legyenek jogszerű következményei. Ehhez független hatóságokra, tisztességes eljárásokra és bizonyítékokra van szükség.
Különösen visszás, hogy miközben Magyar Péter a korábbi kormányzat legapróbb vélt vagy valós visszaéléseinek feltárását követeli, saját kormányának botrányai esetében már jóval kevésbé lelkes a parlamenti vizsgálatokért. Az ügynökakták közzétételekor 164 embert tévesen soroltak a kommunista állambiztonság hálózati személyei közé, ám a miniszterelnök a november 9-re összehívott rendkívüli nemzetbiztonsági bizottsági ülést bohóckodásnak nevezte, és bejelentette, hogy a Tisza képviselői nem vesznek részt rajta.
Ez a különbségtétel meglehetősen sokat elárul arról, hogyan viszonyul a kormány a politikai felelősség kérdéséhez. A korábbi vezetés ügyeiben minden vizsgálat indokolt, a saját hibáik tisztázása azonban már politikai támadásnak minősül. Az átláthatóság követelménye így könnyen elveszítheti általános érvényét.
"Ez még viccnek is rossz" - a politikai ígéretek változékony természete
Magyar Péter első interjújának másik emlékezetes mondata saját politikai ambícióira vonatkozott. Amikor Gulyás Márton arról kérdezte, hogy maga is belépne-e a politikába, a később sokat idézett választ adta: „Ez még viccnek is rossz.”
Alig néhány héttel később már politikai mozgalmat szervezett, március 15-én tömegrendezvényt tartott, majd a Tisza Párt élén részt vett az európai parlamenti választáson. Két évvel később pedig elfoglalta a miniszterelnöki széket. A korábbi kategorikus elutasításból így látványos politikai karrier lett.
A politikusok természetesen megváltoztathatják terveiket és véleményüket. Magyar esetében azonban a fordulat gyorsasága és mértéke különösen érdekes. A saját politikai ambícióit határozottan tagadó jogászból rövid idő alatt pártvezető, majd kormányfő lett, miközben Orbán Viktor egykori méltatása helyét egyre keményebb személyes támadások vették át.
A történetben ezért nem elsősorban az a figyelemre méltó, hogy Magyar Péter végül miniszterelnök lett. Sokkal inkább az, milyen könnyedén kerültek félre azok a kijelentések, amelyekkel politikai pályája kezdetén még saját szándékait és meggyőződését jellemezte.
Gyurcsány árnyéka és a politikai hitelesség
Magyar Péter korábbi és jelenlegi kijelentéseinek összevetése óhatatlanul felidézi a magyar politikai emlékezet egyik leghíresebb mondatát. Gyurcsány Ferenc 2006-os őszödi beszédében arról beszélt, hogy a kormány „hazudtunk reggel, éjjel meg este”. A kijelentés azóta a politikai hitelesség elvesztésének egyik legismertebb jelképévé vált.
Magyar Péter esetében a korábbi nyilatkozatok és a későbbi tettek közötti ellentmondások önmagukban nem bizonyítják, hogy tudatosan hazudott volna. Azt azonban jól mutatják, mennyire nehéz a politikai hitelességét kizárólag saját szavai alapján megítélni. Ha valaki egyszer azt állítja, hogy esze ágában sincs politikai pályára lépni, majd rövidesen pártot szervez, a választók joggal kérdezhetik, mikor beszélt meggyőződésből, és mikor fogalmazott a pillanatnyi érdekei szerint.
Ugyanez érvényes Orbán Viktorhoz fűződő viszonyára. A korábban nagyra becsült politikus néhány év alatt a legkeményebb támadások célpontjává vált. Magyar Péter ezt politikai és erkölcsi fordulatként mutatja be, kritikusai viszont a személyes sérelmekből táplálkozó bosszúvágy jeleit látják benne.
A miniszterelnök ma már történelmi eseményként ünnepli saját politikai felemelkedését. Az önünneplés azonban nem helyettesíti a következetességet, ahogyan a tisztítótűzről szóló hangzatos beszédek sem mentesítik a kormányt a saját döntéseiért viselt felelősség alól.
Az ezer nap alatt megváltozott a szerep, a régi felvételek viszont megmaradtak
Magyar Péter első Partizán-interjúja ma is elérhető, így bárki meghallgathatja, hogyan beszélt 2024 februárjában Orbán Viktorról, saját politikai ambícióiról és a Fideszhez fűződő viszonyáról. A felvételek mellett ott vannak a későbbi parlamenti beszédek, a tisztítótűz meghirdetése és a korábbi kormány szereplőinek címzett kemény üzenetek is.
A két korszak közötti különbség önmagáért beszél. Az Orbán Viktort egykor rendkívüli képességű vezetőként méltató jogászból olyan miniszterelnök lett, aki politikai pályafutásának egyik legfontosabb céljaként a korábbi hatalmi rendszer felszámolását hirdeti. A fordulat joggal szolgáltat alapot a következetességét és szándékait érintő kritikákhoz.
Magyar Péter szerint az elmúlt ezer nap már történelem. A történelemhez azonban a korábbi kijelentések is hozzátartoznak. A Fidesz naprendszerének Napját méltató mondatok éppen úgy, mint a későbbi tisztítótűz és az „orbáni maffia” felszámolásának meghirdetése. Aki ma a jogállamiság nevében akarja elszámoltatni elődeit, attól joggal várható el, hogy saját szavaival, ígéreteivel és kormányának hibáival is kész legyen szembenézni.


