Újabb személyi döntéssel folytatódik a Tisza-kormány alatt zajló vezetőcsere. Magyar Péter miniszterelnök két uniós fejlesztési program monitoring bizottságának éléről is felmentette Rétvári Bencét, a KDNP parlamenti frakcióvezetőjét. A helyére mindkét testületben a Tisza-kormány egyik államtitkára került. Az elmúlt hónapok személyi döntései egyre inkább azt a benyomást erősítik, hogy az új hatalom számára a szakmai tapasztalat és az intézményi folytonosság háttérbe szorulhat a politikai lojalitással szemben.
A Magyar Közlöny péntek esti számában megjelent miniszterelnöki határozat értelmében Rétvári Bence november 6-i hatállyal távozott az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), valamint az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) monitoring bizottságának elnöki posztjáról.
Magyar Péter november 7-i hatállyal mindkét tisztségre Kókayné Lányi Mariettát, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkárát nevezte ki. A döntés szakmai indokait a nyilvánosságra került határozat nem részletezi, így azt sem tudni, milyen szempontok alapján mérlegelték a korábbi vezető tapasztalatát és utódja alkalmasságát.
A két monitoring bizottság fontos szerepet tölt be az európai uniós fejlesztési források felhasználásának ellenőrzésében. Az EFOP a 2014 és 2020 közötti időszakban többek között a társadalmi felzárkózást, az oktatást, az egészségügyet és a szociális ellátórendszer fejlesztését támogatta. Az EFOP Plusz a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban hasonló célokat szolgál.
A testületek feladata a programok végrehajtásának nyomon követése, az eredmények értékelése és a támogatások felhasználásának figyelemmel kísérése. Ezeken a területeken a felhalmozott intézményi tudásnak és a többéves szakmai tapasztalatnak különösen nagy jelentősége van, hiszen az uniós források kezelése összetett szabályozási és ellenőrzési feladat.
A politikai lojalitás vált a legfontosabb alkalmassági feltétellé?
Rétvári Bence felmentése újabb állomása a kormányváltás óta zajló személycseréknek. Magyar Péter kabinetje minisztériumokban, állami intézményekben és diplomáciai képviseleteken is jelentős átalakításokat hajtott végre, miközben számos korábbi vezető távozott a posztjáról.
A változások politikai iránya világosan kirajzolódik: a korábbi kormányzathoz kötődő tisztségviselőket sorra az új kabinet által kiválasztott személyek váltják. A mostani döntés különösen beszédes, hiszen Rétvári Bence jelenleg is a KDNP parlamenti frakcióvezetője, vagyis a Tisza-kormány egyik politikai ellenfele.
Önmagában egy kormányváltás után természetes, hogy bizonyos vezetői posztokon személycserék történnek. A kérdés az, hol húzódik a határ a politikai irányítás megváltoztatása és a szakmai intézményrendszer pártpolitikai szempontú átalakítása között.
A Tisza-kormány gyakorlatával szemben egyre hangsúlyosabb kritika, hogy a szakértelem, a korábbi teljesítmény és a felhalmozott tapasztalat helyett a politikai megbízhatóság válhat meghatározó kiválasztási szemponttá. A mostani felmentés indoklásának hiánya ezt az aggályt tovább erősíti, bár önmagában nem bizonyítja, hogy az új kinevezett szakmai szempontból alkalmatlan lenne.
A probléma rendszerszintűvé válhat, ha a személyi döntéseknél minden más szempontot felülír a kormányhoz való politikai kötődés. Egy állami intézmény, egy diplomáciai képviselet vagy egy uniós támogatásokat ellenőrző testület működése ugyanis nem válhat a párthűség jutalmazásának eszközévé. Az ilyen pozíciókban a szakmai felkészültségnek, a tapasztalatnak és a megfelelő intézményi tudásnak kellene elsőbbséget élveznie.
Az állam működése nem lehet pártpolitikai jutalomrendszer
Az elmúlt hónapokban több minisztériumból és állami intézményből is jelentős számú vezető távozott. Eközben a külügyi apparátus átalakítása, a nagyköveti kinevezések elhúzódása és egyes újonnan kinevezett vezetők gyors menesztése is kérdéseket vetett fel a személyzeti döntések előkészítésével kapcsolatban.
Az uniós monitoring bizottságok esetében különösen fontos lenne világossá tenni, milyen szakmai követelményeknek kell megfelelniük az elnököknek, és hogyan biztosítják az ellenőrzési munka folytonosságát. Az európai uniós források felhasználása ugyanis olyan terület, ahol az intézményi bizonytalanság és a szakmai tapasztalat elvesztése később kézzelfogható következményekkel járhat.
Magyar Péterék a választási kampányban szakértői kormányzást és az állami intézményrendszer megújítását ígérték. A személycserék sorozata azonban egyre inkább azt a kérdést helyezi előtérbe, hogy az új rendszerben valóban a szakmai alkalmasság dönt-e a kinevezésekről, vagy a politikai elkötelezettség minden más szempontot felülírhat. Rétvári Bence két uniós tisztségből történő felmentése után a kormánynak különösen fontos lenne bemutatnia a döntés szakmai indokait. Az állam működőképessége ugyanis nem rendelhető alá a pártpolitikai szempontoknak.





