Már a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is tiltakozik Forsthoffer Ágnes intézkedései ellen, miután az Országgyűlés tiszás elnöke egy hétre kitiltotta a Hír TV két riporterét a parlamentből, és kilátásba helyezte, hogy a jövőben akár teljes szerkesztőségeket is kizárhatnak. A jogvédő szervezet szerint elfogadhatatlan a sajtó munkájának további korlátozása, különösen a kollektív büntetések bevezetésének lehetősége. A házelnök fellépése újabb vitát robbantott ki a sajtószabadságról, miközben a Tisza-kormány korábban éppen a nyilvánosság és az átláthatóság helyreállítását ígérte. A TASZ most ugyanazokat az alapelveket kéri számon az új parlamenti vezetésen, amelyekre korábban a Fidesz-kormány bírálatakor is hivatkozott.

Forsthoffer Ágnes november 3-án jelentette be, hogy a Hír TV két munkatársát több alkalommal elkövetett, szerinte szándékos szabályszegés miatt egy hétre kitiltották az Országházból. A házelnök azt kifogásolta, hogy az újságírók a nyilatkozni nem kívánó képviselőket az étkezőbe vezető folyosón is követték, és ezzel álláspontja szerint akadályozták a munkájukat. A parlament elnöke egyúttal közölte, hogy módosítani kívánják a sajtótudósítás szabályait.

A bejelentés legsúlyosabb része azonban a tervezett szigorítás volt. Forsthoffer ugyanis felvetette, hogy a jövőben egyetlen újságíró kifogásolt magatartása miatt akár az egész szerkesztőség elveszítheti parlamenti belépési jogosultságát. Ez azt jelentené, hogy olyan riportereket és tudósítókat is kizárhatnának az Országházból, akik személyesen semmilyen szabályt nem sértettek meg.

A Tisza Párt a választási kampányban rendszeresen bírálta a korábbi kormány sajtópolitikáját, és nagyobb nyilvánosságot, átláthatóbb intézményi működést ígért. Ehhez képest az új parlamenti vezetés néhány hónap után már újságírókat tilt ki, és egész szerkesztőségek kizárásának lehetőségéről beszél. A helyzet visszásságát jól mutatja, hogy ezúttal egy olyan jogvédő szervezet is felemelte a szavát, amely korábban rendszeresen kifogásolta a Fidesz-kormány sajtót érintő intézkedéseit.

A TASZ szerint a sajtó nem megtűrt vendég a parlamentben

A Társaság a Szabadságjogokért keddi állásfoglalásában világossá tette, hogy a parlamenti tudósítás szabályainak felülvizsgálata indokolt lehet, ám ennek nem szabad a sajtó további korlátozásához vezetnie. A szervezet szerint a parlamenti munka nyilvánosságának biztosítása alapvető demokratikus követelmény, amelyet a képviselőknek és az Országgyűlés vezetésének egyaránt tiszteletben kell tartania.

A jogvédők hangsúlyozták, hogy a politikusoknak joguk van megtagadni a válaszadást, közhatalmat gyakorló személyként azonban kötelességük elviselni a közéleti tevékenységükkel kapcsolatos kellemetlen kérdéseket. Önmagában az sem jelenti a parlament működésének megzavarását, ha egy újságíró a folyosón haladó képviselő után indul, hogy választ kapjon. A tudósítók feladata ugyanis éppen az, hogy olyan ügyekről is kérdezzenek, amelyekről a politikusok nem feltétlenül szeretnének beszélni.

A TASZ azt is kifogásolta, hogy a házelnök a tervezett szabálymódosításokkal lényegében a képviselők kényelméhez igazítaná a sajtó mozgásterét. Álláspontjuk szerint a nyilvánosságnak kell főszabálynak lennie, a korlátozás pedig csak szigorúan indokolt kivétel lehet. Ez különösen fontos egy olyan intézményben, ahol a választott képviselők közvetlenül a választópolgárok felhatalmazásából végzik munkájukat.

Egyetlen riporter miatt az egész szerkesztőséget büntetnék

A TASZ különösen súlyosnak tartja a teljes szerkesztőségeket érintő kitiltás lehetőségét. A szervezet szerint a kollektív büntetés olyan munkatársakat is sújtana, akik semmilyen szabályszegésben nem vettek részt. Egy újságíró magatartása miatt tehát akár egy egész médium elveszíthetné a parlamenti tudósítás lehetőségét.

A jogvédők arra is figyelmeztettek, hogy politikai szimpátia alapján nem lehet különbséget tenni a sajtóorgánumok között. Attól, hogy valaki korábban kifogásolta a Fidesz-kormány idején alkalmazott parlamenti korlátozásokat, még nem tekintheti elfogadhatónak ugyanezeket a módszereket a Hír TV munkatársaival szemben. A sajtószabadság nem függhet attól, hogy az adott szerkesztőség melyik politikai oldalhoz áll közelebb.

A TASZ állásfoglalásának különös súlyt ad, hogy a szervezet nem titkolta a Hír TV-vel kapcsolatos politikai fenntartásait, mégis egyértelműen kiállt a munkatársak jogai mellett. A jogvédők szerint a mindenkori hatalomnak nincs felhatalmazása arra, hogy saját politikai szempontjai alapján döntse el, melyik médium számít valódi sajtónak, és melyik folytat propagandatevékenységet. Ez a kérdés a közönség megítélésére tartozik.

Forsthoffer Ágnes Magyar Péter politikai érdekeit védi?

Forsthoffer Ágnes fellépése egyre inkább azt a benyomást kelti, hogy a házelnök Magyar Péter politikai akaratának végrehajtójaként működik. A kormányfő és a Tisza politikusai számára kellemetlen kérdéseket feltevő újságírókat kitiltják, a további szigorításokkal pedig már teljes szerkesztőségeket fenyegetnek. A parlament elnökének feladata az Országgyűlés működésének biztosítása, nem pedig a miniszterelnök megóvása a nyilvános számonkéréstől.

A házelnök intézkedései különösen annak fényében visszásak, hogy Magyar Péter korábban maga is rendszeresen a sajtószabadság korlátozásával vádolta politikai ellenfeleit. Most azonban éppen az ő kormányzásának idején kerültek újságírók a parlamenti kitiltottak közé. A beígért kollektív szankciók ráadásul még tovább mennének, hiszen egyetlen kifogásolt tudósítói fellépés miatt akár teljes szerkesztőségek munkáját lehetetleníthetnék el az Országházban.

Forsthoffer azzal érvel, hogy az áprilisi kormányváltás után bővültek a sajtó lehetőségei a parlamentben. Újra használható a sajtópáholy, több folyosón és társalgóban lehet forgatni, a fotósok pedig a korábbinál több helyre léphetnek be. Ezek a változások azonban aligha ellensúlyozzák azt, ha a parlament vezetése közben szélesebb lehetőséget teremt az újságírók kizárására.

A Tisza által oly sokat hangoztatott sajtószabadság így egyre inkább feltételekhez kötött jogosultságnak tűnik. A riporterek dolgozhatnak, amíg a kérdéseik nem zavarják túlságosan a politikusokat, de ha a képviselők nem kívánnak válaszolni, a kitartó érdeklődésből könnyen fegyelmi ügy lehet. Ez a gyakorlat nehezen egyeztethető össze azzal a nyitottsággal, amelyet a kormánypárt a választóknak ígért.

Már a saját politikai táborukhoz közelebb álló jogvédők is tiltakoznak

A TASZ fellépése azért is figyelemre méltó, mert a szervezet hosszú éveken át következetesen bírálta a korábbi kormány parlamenti sajtókorlátozásait. Kövér László házelnöksége alatt több alkalommal emelte fel a szavát újságírók kitiltása és munkavégzésük akadályozása miatt. Most pedig ugyanazokat az elveket kéri számon a Tisza által irányított Országgyűlés vezetésén.

A jogvédő szervezet a korábbi parlamenti korlátozásokkal kapcsolatban született strasbourgi bírósági döntésre is emlékeztetett. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2020-ban kimondta, hogy egy korábbi újságírói kitiltás sértette az érintettek véleménynyilvánítási szabadságát, különösen azért, mert nem álltak rendelkezésre megfelelő jogorvoslati garanciák. Az ítélet tanulságai a mostani szabályozási vitában is relevánsak.

Forsthoffer Ágnesnek tehát már egy olyan szervezet kifogásaival is szembe kell néznie, amelynek korábbi állásfoglalásaira a Tisza politikai környezetében gyakran hivatkoztak a Fidesz bírálatakor. A TASZ mostani kritikája azt mutatja, hogy a sajtószabadság kérdésében az új parlamenti vezetés intézkedései a korábbi kormány bírálói között is ellenállást váltottak ki.

A sajtószabadság nem a házelnök jóindulatán múlhat

A Hír TV két riporterének kitiltása már önmagában is vitát váltott ki, a teljes szerkesztőségeket érintő szankció lehetősége azonban ennél jóval súlyosabb kérdés. Az ilyen büntetés az egyéni felelősség elvét is sértheti, miközben közvetlenül korlátozná a parlamenti munka nyilvánosságát. A TASZ szerint a szabályozásnak éppen az újságírói munkavégzés feltételeit kellene javítania, nem pedig újabb akadályokat állítania elé.

A politikusoknak nem kötelességük minden kérdésre válaszolniuk, a sajtó képviselőinek azonban joguk van feltenni azokat. A parlamenti vezetés részéről különösen aggályos, ha a válaszadás elkerülését szolgáló intézkedések fegyelmi szankciókkal párosulnak. A nyilvánosság működéséhez ugyanis az is hozzátartozik, hogy a választók láthassák, melyik politikus milyen kérdésre nem kíván válaszolni.

Forsthoffer Ágnes intézkedései alapján egyre inkább úgy tűnik, hogy a parlament új vezetése a kellemetlen kérdések korlátozásával próbálja megvédeni a kormányoldal politikusait. A TASZ most világosan jelezte, hogy a sajtószabadság politikai hovatartozástól független alapjog, a kollektív kitiltás pedig elfogadhatatlan. Különösen kínos ez a Tisza-kormány számára, amely a hatalom megszerzése előtt még a nyilvánosság egyik leghangosabb szószólója volt. A jelek szerint Magyar Péter kormányzása alatt is gyorsan megváltozhat a sajtószabadságról alkotott vélemény, amint az újságírók már nem az ellenfeleket, hanem a hatalmon lévőket kezdik kérdezni.