Újlipótvárosban lassan ott tartanak, hogy a lakóknak saját pénzből kell megoldaniuk azt, amit joggal várnának el a hatóságoktól: a biztonságukat. Az üzletekben rendszeresek a lopások, dolgozók mondanak fel félelmükben, vendégeket zaklatnak, társasházakba próbálnak illetéktelenek bejutni, és már egy nappali ékszerbolti betörési kísérletről is beszámoltak. A XIII. kerületet 1994 óta vezető Tóth József polgármester eközben az önkormányzat intézkedéseit sorolja, és a rendőrség megerősítését, valamint jogszabály-módosításokat sürget. A lakók viszont 1524 aláírással jelezték, hogy elegük van. A sokat reklámozott kerületfejlesztések mellett ideje lenne végre azzal is foglalkozni, milyen körülmények között élnek azok, akik már most is ott laknak.

Újlipótváros hosszú évtizedeken át Budapest egyik legkedveltebb városrésze volt. A Pozsonyi út kávézói, a Szent István park környéke, a rendezett utcák és a polgári lakóházak olyan környezetet jelentettek, amelyért az ingatlanvásárlók ma is komoly összegeket fizetnek. A Világgazdaság október 31-i riportjából azonban egy egészen más Újlipótváros képe rajzolódik ki: rendszeres konfliktusok, feltúrt kukák, zaklatott vendégek és a saját biztonságuk miatt aggódó vállalkozók.

A helyzet odáig fajult, hogy több társasház és üzlethelyiség lakói, illetve működtetői saját biztonsági őr alkalmazását fontolgatják. Egyes üzletekben már őrző-védő szolgálatot alkalmaznak, máshol az esti műszakokat úgy szervezik, hogy mindig legyen férfi dolgozó is a helyszínen. A beszámolók szerint olyan munkavállalók is akadnak, akik a rendszeres fenyegetettség miatt inkább felmondanak.

Mindez abban a kerületben történik, amelynek vezetése évtizedek óta büszkén mutatja be a fejlesztéseket, a megújult közterületeket és az épülő lakónegyedeket. Csakhogy a látványos beruházások önmagukban nem garantálják a nyugodt hétköznapokat. Az utca rendjét, a lakók biztonságérzetét és a vállalkozások működési feltételeit ugyanúgy számon lehet kérni a városvezetésen, mint az új parkokat vagy a felújított járdákat.

1524 aláírás Tóth Józsefnek: a lakók már nem érik be az ígéretekkel

A közbiztonság javításáért indított aláírásgyűjtéshez több mint harminc újlipótvárosi üzlet és vendéglátóhely csatlakozott. A kezdeményezők végül 1524 aláírást adtak át Tóth József polgármesternek, egyértelműen jelezve, hogy a problémákat súlyosnak és sürgetőnek tartják.

A panaszok nem általános rossz közérzetről szólnak. A Világgazdaság forrásai szerint előfordult, hogy fényes nappal próbáltak feltörni egy ékszerüzletet, a Flippermúzeumból pénzt loptak, másutt pedig gázsprayvel támadtak dolgozókra. A Pozsonyi úton egyes boltokban mindennapos gondot jelentenek a lopások, a vendéglátóhelyek üzemeltetői pedig a vendégeiket érő zaklatásokról számolnak be.

A Hollán Ernő utca és a Radnóti Miklós utca kereszteződésében egy földön fekvő férfihez hívtak mentőt, aki a közterület-felügyelet közlése szerint rátámadt a segítségére érkező mentősökre. Az ügy végül rendőri előállítással zárult. A férfi korábban is több alkalommal konfliktusba került a környék üzleteiben és vendéglátóhelyein tartózkodókkal.

A helyiek az aláírásgyűjtés mellett önkéntes szemétszedésbe kezdtek, és a polgárőrséggel is együttműködnek. Ez önmagában sokat elmond a kialakult helyzetről. A lakosság egy része már saját idejét és pénzét áldozza arra, hogy élhetőbbé tegye a környezetét, miközben a közterületek rendjének fenntartása továbbra is az illetékes hatóságok és közszolgáltatók feladata.

Harminckét éve ugyanaz a polgármester: Tóth József nem hivatkozhat a tapasztalat hiányára

Tóth József 1994 óta vezeti a XIII. kerületet. Kevés magyarországi önkormányzati vezető mondhatja el magáról, hogy ilyen hosszú ideje alakíthatja ugyanannak a városrésznek a működését, fejlesztési irányait és intézményrendszerét. Három évtized alatt bőven volt lehetősége kialakítani azt a közterület-felügyeleti és városüzemeltetési rendszert, amely a kerület igényeihez igazodik.

A kerület az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult. Új lakónegyedek, társasházak, irodaházak és kereskedelmi létesítmények jelentek meg, a korábbi ipari területek egy része beépült, a lakosság összetétele és a közterületek használata is megváltozott. A fejlesztések kétségtelenül hozzájárultak a városrész gazdasági értékének növekedéséhez, ám a városvezetés felelőssége azzal nem ér véget, hogy elkészül egy új épület.

A sűrűbb beépítés, a növekvő forgalom és az intenzívebb közterület-használat mind nagyobb terhet ró a városüzemeltetésre. Aki évtizedeken át a kerület fejlődését saját politikai eredményeként mutatja be, annak a fejlődéssel járó problémák kezeléséből is ki kell vennie a részét. Nem lehet minden siker a polgármester érdeme, miközben a kellemetlen következményekért kizárólag más hatóságok felelnek.

Tóth József most arra hivatkozik, hogy a problémák egy részének megoldásához jogszabály-módosításokra és a rendőrség megerősítésére lenne szükség. Ebben lehet igazság, hiszen a bűnüldözés és a rendőri létszám biztosítása valóban állami feladat. Ettől azonban a kerületi önkormányzatnak is vannak saját köztisztasági, közterület-felügyeleti és városüzemeltetési kötelezettségei.

Harminckét év polgármesterség után különösen indokolt megvizsgálni, hogy a helyi intézményrendszer mennyire képes időben felismerni és kezelni a visszatérő problémákat. Ha egy egész városrésznek aláírásokat kell gyűjtenie azért, hogy sürgős intézkedéseket kérjen, akkor az önkormányzat és a lakosság közötti visszajelzési rendszer működésével is érdemes foglalkozni.

Palackgyűjtés, kábítószer és közterületi konfliktusok: a kerület saját szervei is látják a bajt

A XIII. kerületi közterület-felügyelet vezetője szerint az ellenőrzött személyek 90 százaléka eldobott, visszaváltható palackokat és üvegeket gyűjt. A legsúlyosabban érintett helyszínek között Újlipótvárost, a Göncz Árpád városközpontot, valamint a Lehel teret és környékét nevezte meg.

A palackvisszaváltási rendszerrel összefüggő problémák különösen a szeméttárolóknál és a társasházaknál jelentkeznek. A helyiek szerint egyes gyűjtögetők feltúrják a kukákat, szemetet hagynak maguk után, és előfordul, hogy a társasházakba is megpróbálnak bejutni. Az önkormányzat a hozzá érkező panaszok között a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos bejelentéseket is kiemelte.

A szociális problémák kezelése természetesen összetett feladat, és a palackgyűjtés önmagában nem jogsértés. A társasházakba történő illetéktelen bejutás, a rongálás, a fenyegetés és a lopás azonban már egészen más kategória. Ezekkel szemben a lakók joggal várnak következetes fellépést, függetlenül az elkövetők élethelyzetétől.

A városrész problémái ráadásul nem tegnap kezdődtek. A beszámolók szerint hónapok óta érkeznek panaszok, és szeptember óta a készenléti rendőrök rendszeres járőrözése is megszokott látvánnyá vált a Pozsonyi úton, a Szent István parkban és a Jászai Mari téren. Ilyen körülmények között a lakók részéről teljesen érthető az igény, hogy az alkalmi ellenőrzéseken túl tartós és érezhető javulást szeretnének.

A kerület vezetése szerint intézkednek, de az üzletekkel külön nem egyeztettek

A Világgazdaság megkeresésére az önkormányzat felsorolta az elmúlt időszakban tett intézkedéseket. Növelték a közterület-felügyelők létszámát, kiemelt ellenőrzéseket tartottak, közös rendőri és közterület-felügyelői járőrpárokat állítottak szolgálatba, valamint kamerás járműveket is bevetettek a problémás területeken.

A nyári időszakhoz képest a nyílt utcai kábítószer-fogyasztás és a kukák feltúrása a visszajelzések szerint már valamelyest visszaszorult. Ez kedvező fejlemény, amelyet érdemes elismerni. A kerületben tapasztalható közbiztonsági gondok azonban továbbra sem szűntek meg, ahogyan azt a lakossági panaszok és a vállalkozók beszámolói is mutatják.

Különösen figyelemre méltó, hogy az önkormányzat saját közlése szerint az érintett üzletekkel külön nem vette fel a kapcsolatot. Azokkal a vállalkozókkal, akik naponta szembesülnek lopásokkal és konfliktusokkal, akiknek alkalmazottai félelemben dolgoznak, és akik saját költségükön kénytelenek biztonsági szolgáltatást szervezni.

A polgármesteri hivatal hangsúlyozta, hogy minden hozzájuk forduló lakos és vállalkozó jelzését komolyan veszik. A közvetlen, szervezett egyeztetés hiánya azonban nehezen érthető akkor, amikor több mint harminc üzlet kapcsolódott be a közbiztonság javítását követelő kezdeményezésbe. A problémák felméréséhez és a megfelelő intézkedések megtervezéséhez éppen ezeknek az embereknek a tapasztalatai jelenthetnék az egyik legfontosabb kiindulópontot.

A XIII. Kerületi Közszolgáltató Nonprofit Zrt. közben azt közölte, hogy az önkormányzati üzlethelyiségek bérlőitől nem érkezett jelentős, rendszeresen visszatérő panasz. Saját köztisztasági munkatársaik jelzései és tapasztalatai alapján azonban ők is érzékelik a problémákat, vagyis még az önkormányzati intézményrendszeren belül is vannak olyan tapasztalatok, amelyek indokolják a határozott fellépést.

Rákosrendezőn is elfogadhatatlan közbiztonságról beszélt a polgármester

Tóth József szeptemberben maga is súlyos közbiztonsági állapotokra hívta fel a figyelmet Rákosrendezőn. Az egykori MÁV-munkáslakásokba beköltöző önkényes lakásfoglalók miatt a környéken élők több mint ezer aláírást gyűjtöttek, amelyeket a polgármester továbbított az illetékeseknek. A kerület vezetője akkor elfogadhatatlannak nevezte a környék közbiztonsági és köztisztasági helyzetét. Az önkormányzat ezen a területen a saját költségén vállalta az érintett épületek bontásának egyik előkészítő szakaszát, noha a terület nem tartozott közvetlenül a tulajdonába és közigazgatási illetékességébe. Ez azt mutatja, hogy a városvezetés képes kezdeményező szerepet vállalni olyan ügyekben is, amelyekben a feladatok megoszlanak a különböző hatóságok között.

Újlipótvárosban ugyancsak határozott, összehangolt fellépésre van szükség. A helyi közterület-felügyelet, az önkormányzati városüzemeltetés, a rendőrség és a szociális ellátórendszer együttműködése nélkül aligha várható tartós eredmény. A közbiztonság javítását követelő helyieknek pedig joguk van tudni, milyen konkrét intézkedéseket terveznek, milyen határidőkkel, és hogyan mérik azok eredményességét.

A lakóparkok mellett a régi lakókról sem ártana gondoskodni

A XIII. kerület fejlődésének egyik meghatározó eleme az ingatlanfejlesztés. A Váci úti irodafolyosó, a Marina-part, a Vizafogó környéke és más jelentős beruházási területek az elmúlt évtizedekben teljesen átalakultak. A kerület sok szempontból valóban látványos fejlődésen ment keresztül, amelynek eredményeit a városvezetés rendszeresen hangsúlyozza.

A beruházások azonban nem pótolják az alapvető közszolgáltatásokat. Aki a XIII. kerületben él vagy vállalkozást működtet, annak a rendezett és biztonságos közterület ugyanúgy fontos, mint az új építésű lakások, a korszerű irodaházak vagy a parkosított sétányok. Egy városrész élhetőségét a hétköznapi tapasztalatok is meghatározzák: mernek-e a dolgozók esti műszakot vállalni, biztonságban érzik-e magukat a vásárlók, és nyugodtan használhatják-e a lakók a saját társasházuk bejáratát.

Tóth Józsefnek harminckét év után különösen nehéz lenne arra hivatkoznia, hogy nincs megfelelő helyismerete vagy tapasztalata a problémák kezeléséhez. A kerületben végbement változásokat az ő polgármestersége alatt tervezték és valósították meg, az önkormányzati intézmények működésének alakításában pedig hosszú ideje meghatározó szerepe van.

A bűnüldözés állami feladat, ezt senki sem vitatja. A köztisztaság, a közterület-felügyelet szervezése, a helyi problémák időbeni felismerése és az érintettekkel folytatott egyeztetés viszont a kerületi vezetés felelősségi köréhez is tartozik. A lakók számára kevés vigaszt jelent, ha a polgármester és az illetékes hatóságok egymásra mutogatnak, miközben nekik kell fizetniük a biztonsági őrt.

Újlipótvárosban most 1524 aláírás emlékezteti Tóth Józsefet arra, hogy egy kerületet a lakóiért kell működtetni. A polgármester szívesen beszél a XIII. kerület fejlődéséről, ezért a közbiztonsággal kapcsolatos panaszokat is ugyanolyan komolyan kellene vennie, mint a beruházások eredményeit. A helyieknek már elegük van a feltúrt kukákból, a lopásokból, a zaklatásokból és abból, hogy egyre több feladatot saját maguknak kell megoldaniuk. Harminckét év városvezetés után Tóth Józseftől joggal várható el több egy újabb intézkedési felsorolásnál.