Oroszország kész lenne új alapokra helyezni kapcsolatait az Egyesült Államokkal és Európával, ehhez azonban valamennyi gazdasági szankció teljes feloldását követeli. Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes szerint Moszkva nem hajlandó olyan együttműködésre, amelyben bármikor újabb büntetőintézkedésekkel szembesülhet. A nyilatkozat különösen annak fényében érdekes, hogy Washingtonban már felmerült egyes oroszellenes korlátozások enyhítése, miközben Brüsszel továbbra is a szankciós politika fenntartása mellett áll.

Alekszandr Grusko a Veronai Eurázsiai Gazdasági Fórumon beszélt az Oroszország és a nyugati államok közötti kapcsolatok helyreállításának lehetőségéről. A nevével ellentétben idén Isztambulban megrendezett konferencián az orosz diplomata világossá tette: Moszkva szerint a gazdasági együttműködés újraindításának alapfeltétele az összes nyugati szankció megszüntetése.

"El tudjuk felejteni ezt az egész történetet. De ahhoz, hogy elfelejtsük, az Egyesült Államoknak és Nyugat-Európának minden szankciót fel kell oldania az utolsó szálig" - idézte Grusko kijelentését a TASZSZ orosz hírügynökség.

A külügyminiszter-helyettes egy aknamezőhöz hasonlította a jelenlegi helyzetet. Szerinte lehetetlen tartós gazdasági kapcsolatokat építeni, ha a vállalatok és az államok nem tudhatják, mikor és milyen újabb korlátozásokkal kell szembenézniük.

Moszkva teljes szankciómentességet akar, Brüsszel viszont mást tervez

Oroszország ellen 2022 óta számos gazdasági és pénzügyi szankciót vezettek be, amelyek többek között az energiaszektort, a bankrendszert, a technológiai importot és a nemzetközi kereskedelmet érintik. Moszkva következetesen azt állítja, hogy ezek az intézkedések az európai gazdaságnak is jelentős károkat okoznak, különösen az energiaárakon és az ipari versenyképességen keresztül.

Az Európai Unió azonban egyelőre nem kész a korlátozások általános feloldására. Október 16-án Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ismét megerősítette, hogy Brüsszel nem kíván enyhíteni az Oroszországgal szembeni nyomáson, és folytatja a következő szankciós csomag előkészítését.

A két álláspont között tehát továbbra is jelentős a távolság. Moszkva a gazdasági kapcsolatok teljes normalizálását követeli, az EU viszont a korlátozásokat az ukrajnai háborúval összefüggő nyomásgyakorlás fontos eszközének tekinti.

Washingtonban már megjelentek az enyhülés jelei

Az Egyesült Államok részéről ugyanakkor az elmúlt napokban több olyan döntés és nyilatkozat is született, amely a szankciós politika rugalmasabb kezelésére utal.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter október 19-én közölte, hogy Donald Trump elnök hatvan napra felfüggesztette újabb oroszellenes szankciók bevezetését, hogy esélyt adjon az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalásoknak. Az intézkedés nem jelenti a már hatályos szankciók általános feloldását, de jelzi, hogy Washington kész gazdasági eszközökkel is támogatni a diplomáciai folyamatot.

Az orosz vezetés eközben többször hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokkal folytatott gazdasági együttműködésben jelentős lehetőségeket lát, különösen az energiahordozók kereskedelmében és a beruházások területén.

Grusko mostani kijelentése ezért elsősorban politikai feltételszabásként értelmezhető. Oroszország azt üzeni, hogy kész lenne visszatérni a széles körű nyugati gazdasági együttműködéshez, de nem olyan körülmények között, amelyekben a szankciók bármikor újra politikai nyomásgyakorlás eszközévé válhatnak.

A kapcsolatok rendezése ugyanakkor nem kizárólag gazdasági kérdés. Az ukrajnai háború, az európai biztonsági garanciák és a kölcsönös politikai bizalom hiánya továbbra is akadályozhatja a közeledést. A szankciók teljes eltörléséhez tehát jóval többre lenne szükség egyetlen moszkvai nyilatkozatnál.

Az orosz ajánlat ettől még világos: Moszkva a gazdasági kapcsolatok újraindításáért cserébe nem részleges könnyítéseket, hanem a teljes szankciós rendszer felszámolását várja a Nyugattól.