Jelentősen szűkülhet a magyar költségvetés mozgástere 2027-ben: a céltartalék 1006 milliárd forintról 500 milliárdra csökkenne, az 500 milliárdos Havária Alap pedig külön költségvetési tételként megszűnne. Eközben Magyarország 143 milliárd forinttal többet fizetne be az Európai Unió közös költségvetésébe. Sebestyén Géza közgazdász szerint a Tisza-kormány terve komoly kockázatokat hordoz, különösen akkor, ha váratlan gazdasági vagy energiapiaci válság következik be.
Az "igazságosság és a fejlődés költségvetéseként" mutatja be a Tisza-kormány a 2027-es büdzsét. Kármán András pénzügyminiszter szerint jövőre élénkülhetnek a beruházások, erősödhet az export, a gazdasági növekedés egyik legfontosabb forrását pedig az uniós támogatások felszabadítása jelentheti. A tárcavezető azt ígéri, hogy a kormány a pénzügyi egyensúly helyreállítása mellett a szegényebb társadalmi rétegek támogatására és a hosszú távú fejlődés feltételeinek megteremtésére is hangsúlyt helyez.
A költségvetési tervezet számaiból ugyanakkor jóval szigorúbb pénzügyi politika rajzolódik ki. Sebestyén Géza egyetemi docens arra hívta fel a figyelmet, hogy a céltartalékok és a Havária Alap együttes kerete 1006 milliárd forinttal csökkenne. A különbség különösen válsághelyzetben válhat jelentőssé, hiszen egy újabb energiapiaci sokk, árvíz vagy más rendkívüli esemény kezeléséhez az államnak kevesebb előre elkülönített forrás állna rendelkezésére.
A közgazdász szerint a tartalékok leépítése azért is kockázatos, mert a váratlan kiadások nem tűnnek el attól, hogy a költségvetés kisebb összeget különít el rájuk. Amennyiben év közben rendkívüli kiadási igény jelentkezik, annak fedezetét más területekről történő átcsoportosítással, újabb hitelfelvétellel vagy beruházások elhalasztásával kellhet előteremteni. A kormányzati mozgástér így éppen akkor szűkülhet be, amikor gyors beavatkozásra lenne szükség.
Több pénz Brüsszelnek, bizonytalan uniós bevételek
Sebestyén Géza elemzése szerint Magyarország 2027-ben 143 milliárd forinttal nagyobb összeget fizetne be az Európai Unió közös költségvetésébe, miközben a kohéziós programokból 288 milliárd forinttal magasabb bevételt terveznek. Az uniós források tehát továbbra is meghatározó szerepet kapnak a gazdasági tervekben, a támogatások tényleges rendelkezésre állása azonban kulcskérdés marad.
A tervezet egyik legfeltűnőbb változása a helyreállítási eszközhöz kapcsolódik. Míg a 2026-os költségvetésben 2269 milliárd forintos bevételi előirányzat szerepelt ezen a soron, 2027-re már nulla forintot terveznek. Ez jelentős változás a korábbi finanszírozási szerkezethez képest.
A magasabb uniós befizetés ugyanakkor önmagában nem jelenti azt, hogy Magyarország nettó befizetővé válna. A 2027-es tervezet összesen 2126 milliárd forintnyi uniós forrással számol, a tervezett befizetés pedig 964 milliárd forint. A költségvetés számára ezért különösen fontos, hogy a betervezett támogatások ténylegesen és időben megérkezzenek.
Kevesebb vidékfejlesztési támogatás, több pénz közlekedésre és egészségügyre
A költségvetésen belül jelentős átrendeződések is láthatók. Az uniós közös agrárpolitika vidékfejlesztési intézkedéseire 105 milliárd forinttal kevesebb jutna, miközben az integrált közlekedésfejlesztési programra 328 milliárd forintot irányoznak elő. A változások eltérően érinthetik az egyes térségeket és gazdasági szereplőket, különösen a fejlesztési támogatásokra támaszkodó vidéki vállalkozásokat.
Sebestyén Géza szerint egy vidéki település életében mindkét területnek közvetlen jelentősége van. A mezőgazdasági vállalkozások számára a fejlesztési források elérhetősége, a munkába járók számára pedig a közlekedési infrastruktúra állapota lehet meghatározó. A támogatások átrendezése ezért a helyi gazdaság működésére is hatással lehet.
A köznevelési működési támogatások 107 milliárd forinttal, a kórházi fekvőbeteg-ellátás előirányzata pedig 74 milliárddal emelkedne. Ezzel párhuzamosan a nem állami felsőoktatási intézmények támogatása 42 milliárd forinttal csökkenne, ami az oktatási rendszer különböző szereplői között is jelentős forrásátrendeződést jelez.
A 2008-as megszorítások kétszereséről beszél a közgazdász
Sebestyén Géza korábban arra is figyelmeztetett, hogy a 2027-es költségvetésben tervezett hiánycsökkentés nagyságrendje komoly gazdasági alkalmazkodást követelhet. A szakértő felidézte, hogy 2008-ban a GDP arányában 1,3 százalékpontos hiánycsökkentés történt, míg a Tisza-kormány jövőre 2,6 százalékpontos mérséklést tervez.
A közgazdász ebből arra következtetett, hogy a tervezett költségvetési szigorítás a 2008-as kiigazítás kétszeresének megfelelő nagyságrendet érhet el. A hiánycsökkentés mértéke ugyanakkor önmagában nem azonos a lakosságot és a vállalkozásokat közvetlenül érintő megszorítások összegével, azok hatása a konkrét bevételi és kiadási intézkedésektől függ.
Sebestyén értékelése szerint a vállalkozások különösen érzékenyen reagálhatnak a költségvetési szigorításra. Ha csökkennek az állami támogatások és mérséklődik a gazdasági kereslet, a cégek visszafoghatják fejlesztéseiket, elhalaszthatják beruházásaikat, és óvatosabbá válhatnak a munkaerő-felvételben. Ennek következtében a fogyasztás és a beruházások is gyengülhetnek, ami a gazdasági növekedést veszélyeztetheti.
A 2027-es költségvetés legnagyobb kockázata így a szűkülő pénzügyi mozgástér és az uniós bevételekre épülő növekedési várakozások együttesében keresendő. A kormány fejlődést és igazságosabb teherviselést ígér, miközben a tartalékok több mint ezermilliárd forintos csökkentése miatt egy váratlan válság kezelésére jóval kevesebb előre elkülönített forrás maradhat.


