Komoly pénzügyi kockázatokra és nehezen magyarázható számítási eltérésekre bukkant az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Tisza-kormány 2027-es költségvetési tervezetében. A rezsivédelemre elkülönített összeg elégtelennek bizonyulhat, a következő évre szükséges földgázmennyiségnek mindössze 31 százalékát fedezik fix áras vagy más árkockázatot mérséklő megállapodások, a Paks II. beruházás tőkeemelésénél pedig 180,6 milliárd forintos, megmagyarázatlan eltérést találtak. Ráadásul a kabinet olyan új adókból is jelentős bevételt vár, amelyek jogszabályi és számítási háttere egyelőre nem megfelelően alátámasztott.
Az Állami Számvevőszék a jövő évi büdzsé vizsgálata során összesen 281 milliárd forintnyi költségvetési kockázatot azonosított. A jelentés szerint az egyik legsúlyosabb bizonytalanságot az energiaárak alakulása jelenti, különösen az elhúzódó közel-keleti háború és a világpiaci drágulás miatt. A kormány a tervezéskor a Brent típusú kőolaj esetében 79 dolláros hordónkénti árral, a földgáznál pedig az akkori holland gáztőzsdei jegyzésekkel számolt. Novemberre azonban mindkét energiahordozó piaci ára a 2027-re feltételezett szintek fölé emelkedett, ami már a költségvetés elfogadása előtt megkérdőjelezi a kalkulációk megbízhatóságát.
A helyzet azért különösen kényes, mert a Tisza-kormány egyszerre próbálja fenntartani a lakossági rezsivédelmet, biztosítani az állami intézmények működését és növelni az energetikai adóbevételeket. A számvevőszéki jelentés alapján azonban ezek a célok több ponton egymással is ütközhetnek. A dráguló energia növelheti az állami kiadásokat, miközben a bizonytalan gazdasági környezet a tervezett bevételek teljesülését is veszélyeztetheti.
Különösen figyelemre méltó, hogy az ÁSZ már a tervezetben több olyan tételt kifogásol, amelynek pontos alátámasztását a kormányzati szervek nem tudták bemutatni. A Paks II. finanszírozásánál például közel 181 milliárd forintos különbség mutatkozik a költségvetési előirányzat és annak indokolása között, miközben egy új szén-dioxid-adóból úgy várnak 25,2 milliárd forintot, hogy annak részletes jogszabálytervezete sem állt a számvevőszék rendelkezésére.
A rezsivédelemre szánt pénz már most kevés lehet
A Tisza-kormány 2027-re 1159,9 milliárd forintot különített el a Lakossági Rezsivédelmi Alapban, ami 33,1 százalékkal haladja meg az idei 871,5 milliárdos keretet. Az emelés ellenére az ÁSZ jelentős túllépési kockázatot azonosított, mivel az MVM két eltérő számítást is készített a várható forrásigényről. Szeptember 10-én még 1233 milliárd forinttal kalkuláltak, szeptember 25-én viszont már csak 1165 milliárddal, és a kormány végül az alacsonyabb értéket vette alapul.
A számvevőszék szerint a bizonytalan energiaárak mellett indokoltabb lett volna a két kalkuláció átlagával számolni. Emiatt 34 milliárd forintos közvetlen kockázatot állapított meg a rezsialapnál. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az MVM fedezeti és készleti ügyletei, valamint fix áras beszerzései a következő évi földgázigény mindössze 31 százalékára nyújtanak árkockázati védelmet, így a beszerzések jelentős része érzékeny marad a világpiaci drágulásra.
További bizonytalanságot jelent, hogy a kabinet megszüntetné a közfeladatot ellátó intézmények 228,2 milliárd forintos központi rezsikompenzációs tartalékát. A közüzemi kiadásokat a jövőben az intézmények általános működési keretébe építenék be, ami tartós energiaár-emelkedés esetén komoly nehézségeket okozhat. Ha a tervezettnél többet kell költeni fűtésre és áramra, az más működési kiadásoktól vonhat el forrásokat, különösen azoknál az intézményeknél, amelyek gazdálkodása már most is szűkös.
Paks II: 175 milliárd a költségvetésben, 355,6 milliárd az indokolásban
A számvevőszéki vizsgálat egyik legsúlyosabb megállapítása a Paks II. Atomerőmű Zrt. tervezett tőkeemeléséhez kapcsolódik. A 2027-es költségvetési javaslat 175 milliárd forintot irányoz elő erre a célra, az előirányzat indokolásában azonban 355,6 milliárd forint szerepel. A két összeg közötti 180,6 milliárd forintos különbségre az ÁSZ szerint nem tartalmazott magyarázatot a tervezési dokumentáció.
A számvevőszék a háttérszámításokban további ellentmondásokat is azonosított, ezért a tőkeemelésre elkülönített összeget nem tekintette számításokkal kellően megalapozottnak. Fontos ugyanakkor, hogy a 180,6 milliárdos eltérés nem bizonyított pénzhiányt vagy eltűnt összeget jelent, hanem a költségvetési dokumentumok közötti, tisztázásra váró ellentmondást. Egy ekkora állami beruházásnál azonban már önmagában is súlyos tervezési hiányosság, ha az előirányzat és annak indokolása ilyen jelentős mértékben különbözik.
A finanszírozást az árfolyamkockázat is nehezítheti. A paksi beruházás kiadásainak egy része devizaalapú, miközben a költségvetés 364,3 forintos euróárfolyammal számol. Amennyiben a forint ennél gyengébb lesz, a többletköltséget a magyar államnak kell biztosítania, ami további nyomást helyezhet a jövő évi büdzsére.

Olyan adóból is milliárdokat várnak, amelynek még nincs kész a jogszabálya
Az energetikai szektorhoz kapcsolódó bevételek tervezése sem áll biztos alapokon. Az ÁSZ összesen 95,9 milliárd forintnyi bevételi kockázatot tárt fel, amelyből 56,4 milliárd három energia- és nyersanyagipari adónemhez kapcsolódik. A legfeltűnőbb példa az új szén-dioxid-adó, amelyből a Tisza-kormány 25,2 milliárd forintos bevételt vár, miközben a jogszabály előkészítése még folyamatban van. Mivel a kabinet sem a részletes tervezetet, sem az alátámasztó számításokat nem bocsátotta rendelkezésre, a számvevőszék a teljes bevételt kockázatosnak minősítette.
Hasonló problémák merültek fel a bányajáradéknál is, amelynek bevételét a kormány 93,3 milliárdról 129,6 milliárd forintra növelné. Ennek egyik eszköze egy olyan törvénymódosítás lenne, amely a nagyobb szilárdásvány-kitermelőkre négyszeres terhet vetne ki. A tervezett módosítástól 36,6 milliárd forint többletet várnak, az ÁSZ azonban a rendelkezésre álló adatok alapján ebből mindössze 7,5 milliárdot tudott megfelelően alátámasztottnak elfogadni. A fennmaradó 29,1 milliárd forintot ezért bevételi kockázatként azonosította.
A kormány az energiaágazat befizetéseit is jelentősen növelné: a tervek szerint 131,7 milliárdról 222 milliárd forintra emelkednének. Ehhez az energiaellátók jövedelemadójának szabályait is módosítanák, korlátozva bizonyos adóalap-csökkentő tételek elszámolását. Az orosz Ural és az északi-tengeri Brent kőolaj árkülönbségére épülő különadó esetében pedig az ÁSZ és a minisztérium számításai között további 2,1 milliárd forintos bevételi eltérés mutatkozott.
Szűk a mozgástér, ha egyszerre több kockázat is bekövetkezik
A rezsialapnál feltárt 34 milliárd forintos kockázat és a három energetikai adónemnél azonosított 56,4 milliárdos bizonytalanság együtt már 90,4 milliárd forintot jelent. Ez önmagában a teljes költségvetésben feltárt 281 milliárd forintnyi kockázat közel egyharmada, miközben a kabinet szabadon felhasználható tartalékai összesen 295 milliárd forintra rúgnak. Ebből 210 milliárdot a rendkívüli kormányzati tartalék, további 85 milliárdot az új gazdaságfejlesztési alap tesz ki.
A számvevőszéki kifogások alapján tehát a 2027-es költségvetés már az elfogadása előtt jelentős bizonytalanságokat hordoz. A tartósan magas energiaárak, az elmaradó adóbevételek és a paksi beruházás tisztázatlan finanszírozási számításai együttesen könnyen felélhetik a rendelkezésre álló mozgástér jelentős részét. A 180,6 milliárdos paksi eltérés pontosítása különösen sürgető, hiszen annak költségvetési következményei jelenleg nem ítélhetők meg egyértelműen.
A Tisza-kormánynak így a következő évre már most több olyan pénzügyi kockázattal kell számolnia, amelyet saját költségvetési tervezete sem kezel megnyugtatóan. A rezsivédelem finanszírozása, az energiaipari adóbevételek teljesülése és a paksi tőkeemelés körüli számítási ellentmondások rendezése nélküla 2027-es büdzsé egyensúlya könnyen veszélybe kerülhet.


