Legalább 16 holland városban vonultak utcára középiskolások és egyetemisták pénteken, hogy tiltakozzanak a kötelező katonai szolgálat esetleges visszaállítása ellen. A demonstrálók azt követelik, hogy a kormány a fegyverkezés helyett az oktatásra, a lakhatásra és a fiatalok megélhetésére fordítson több pénzt. Hollandia jelenleg olyan jogszabály előkészítésén dolgozik, amely szükség esetén lehetővé tenné a szelektív hadkötelezettség bevezetését.
Több mint hatvan holland középiskola és felsőoktatási intézmény diákjai csatlakoztak a pénteki megmozdulásokhoz, amelyeknek Amszterdam és Utrecht is helyszínt adott. Az NL Times beszámolója szerint a demonstráció egy nemzetközi tiltakozási nap része volt, amelynek keretében Németországban, Portugáliában, Franciaországban és Olaszországban is utcára vonultak a fiatalok. A hollandiai megmozdulást a Stop de Oorlogskoorts, magyarul Állítsuk meg a háborús lázat! nevű szervezet kezdeményezte, amely szerint a növekvő katonai kiadások mellett egyre kevesebb figyelem jut a lakosság megélhetési problémáira.
A tiltakozók három konkrét követelést fogalmaztak meg: elutasítják a kötelező katonai szolgálat visszaállítását, véget vetnének a védelmi minisztérium oktatási intézményekben folytatott toborzótevékenységének, és a fegyverkezésre szánt forrásokat inkább a fiatalok életkörülményeinek javítására fordítanák. A megmozdulásokhoz a holland országos diákszövetség (LSVb) is csatlakozott, amely aggasztónak tartja a védelmi tárca és a hadiipari vállalatok felsőoktatásban betöltött, egyre jelentősebb szerepét.
Évente 260 millió eurót költenek katonai toborzásra
A diákszövetség tájékoztatása szerint a holland védelmi minisztérium évente 260 millió eurót fordít toborzókampányokra, többek között iskolai tájékoztatókra és internetes hirdetésekre. A katonai szektor jelenléte már az egyetemeken is érzékelhető, a Delfti Műszaki Egyetem területén például a védelmi minisztérium saját innovációs központot működtet. Evy Kras, a diákszövetség elnöke szerint mindeközben az egészségügytől, az oktatástól és a lakhatástól vonnak el forrásokat a katonai kiadások növelése érdekében.
„És közben azt akarják, hogy vonuljunk be katonának. A fiatalok elárulva érzik magukat, és azt mondják: ebből elég volt” – fogalmazott Kras, aki szerint a kormánynak a fiatal generáció jövőjébe kellene befektetnie.
Közel harminc év után térhet vissza a tényleges hadkötelezettség
Hollandiában a 17 és 45 év közötti férfiakra és nőkre egyaránt vonatkozik a hadkötelezettségi nyilvántartás, tényleges katonai szolgálatra azonban 1997 óta nem kötelezik őket. A holland kormány most olyan jogszabály előkészítésén dolgozik, amely biztonsági okokra hivatkozva szükség esetén lehetővé tenné a szelektív hadkötelezettség bevezetését. Derk Boswijk védelmi államtitkár már márciusban arról beszélt, hogy a következő években nem zárható ki a fiatalok mozgósításának szükségessége.
A pénteki demonstrációk világosan jelzik, hogy az európai fegyverkezési törekvésekkel szemben a fiatalok körében is szerveződik ellenállás. Miközben a politikai vezetők a katonai kiadások növeléséről és a mozgósítás lehetőségéről tárgyalnak, az érintett generáció egy része egészen más prioritásokat fogalmaz meg: megfizethető lakhatást, megfelelő oktatást és biztos megélhetést szeretne.




