Csányi Sándor három nap alatt 1,16 milliárd forintnyi Mol-részvényt adott el: már a vagyonadóra készülhet?

Három egymást követő napon adott el jelentős mennyiségű Mol-részvényt Csányi Sándor, az OTP Bank elnöke. A milliárdos üzletember érdekeltségébe tartozó Unity Vagyonkezelő Alapítvány összesen mintegy 1,16 milliárd forint értékben értékesített értékpapírokat. A tranzakciók időzítése azért is érdekes, mert a Tisza-kormány 2027-től bevezetné a vagyonadót, amely Csányi esetében éves szinten akár 13,5 milliárd forintos kötelezettséget is jelenthet. Arról ugyanakkor nincs bizonyíték, hogy a részvényeladások összefüggnének az új adóval.

Csányi Sándor a hét elején kezdte meg a Mol-részvények nagyobb volumenű értékesítését. Hétfőn mintegy 690 millió, kedden további 400 millió forint értékben adott el papírokat, szerdán pedig újabb 14 898 részvényt értékesített, darabonként átlagosan 4905 forintos áron. Az utolsó tranzakció hozzávetőleg 73 millió forintot ért.

A három nap alatt eladott részvények száma elérte a 235 ezret. A tranzakciókat Csányi nem közvetlenül, hanem a hozzá köthető Unity Vagyonkezelő Alapítványon keresztül hajtotta végre. Mivel az üzletember a Mol alelnöke és igazgatósági tagja is, az ügyletekről a tőzsdei szabályoknak megfelelően nyilvános tájékoztatást kellett adni.

Az eladások idején a Mol árfolyama is csökkent. A részvények értéke a múlt pénteki 4980 forintról szerdára 4806 forintra esett, ami mintegy 3,5 százalékos visszaesés. Az azonban nem állapítható meg, hogy ebből mekkora részt magyaráztak Csányi tranzakciói.

Profitrealizálás vagy felkészülés a vagyonadóra?

A részvényeladások egyik lehetséges magyarázata az egyszerű nyereségrealizálás. A Mol papírjai az idén több mint 60 százalékkal drágultak, az olajtársaság pedig kiemelkedő pénzügyi eredményekről számolt be. A harmadik negyedévben az újrabeszerzési árakkal becsült, tisztított EBITDA 80,7 százalékkal, 1,76 milliárd dollárra emelkedett.

A Világgazdaság ugyanakkor azt a lehetőséget is felvetette, hogy Csányi már a következő évre tervezett vagyonadó miatt növeli a könnyen hozzáférhető pénzeszközeit. A Tisza-kormány tervei szerint az egymilliárd forint feletti nettó adóköteles vagyon után évente kellene fizetni, méghozzá sávos rendszerben.

Kármán András pénzügyminiszter szerdán arról beszélt, hogy az adóalanyok köre és az adókulcsok már nem változnak, bár a szabályozás részletein még módosíthatnak. A tervezet alapján az egymilliárd forintos mentességi küszöb feletti adóalap első 100 milliárd forintjára 1 százalékos, az ezt meghaladó részére 1,5 százalékos adó vonatkozna.

Csányi Sándor vagyonát különböző becslések 650 és 935 milliárd forint közé teszik. Amennyiben ezek az összegek megfelelnének a vagyonadó szerinti adóalapnak is, az éves fizetési kötelezettsége hozzávetőleg 9–13,5 milliárd forint lehetne. A tényleges összeg azonban a végleges szabályoktól és az adóköteles vagyon meghatározásától függ.

Íme Magyarország tíz leggazdagabb embere: milliárdos vagyonadók jöhetnek

A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány 2026-os rangsora szerint Magyarország leggazdagabb embere továbbra is Mészáros Lőrinc, akinek vagyonát 1604 milliárd forintra becsülik. A második helyen Csányi Sándor áll 935 milliárd forinttal, a harmadik pedig Felcsuti Zsolt 594 milliárddal.

Magyarország tíz leggazdagabb embere 2026-ban, becsült vagyonuk alapján:

  1. Mészáros Lőrinc: 1604 milliárd forint
  2. Csányi Sándor: 935 milliárd forint
  3. Felcsuti Zsolt: 594 milliárd forint
  4. Veres Tibor: 492 milliárd forint
  5. Gattyán György: 432 milliárd forint
  6. Szíjj László: 418 milliárd forint
  7. Jellinek Dániel: 355 milliárd forint
  8. Jászai Gellért: 333 milliárd forint
  9. Széles Gábor: 317 milliárd forint
  10. Pavelka Tibor: 309 milliárd forint

A tervezett adókulcsok alapján Mészáros Lőrinc éves fizetési kötelezettsége elméletileg elérhetné a 23,5 milliárd forintot, Csányi Sándoré a 13,5 milliárdot, Felcsuti Zsolté pedig megközelíthetné a 8,4 milliárdot. A másfél százalékos felső adókulcs a becslések szerint több mint harminc vagyonos embert érinthet.

Ezek az összegek azonban a nyilvánosságra került vagyonbecsléseken alapulnak, azaz a ténylegesen fizetendő adó ettől eltérhet, hiszen a törvény szerinti adóalap meghatározásakor az elszámolható tartozások és az egyes vagyonelemek értékelési szabályai is számítanak.

A kormány hatásvizsgálata szerint az új adó mintegy 15 ezer magánszemélyt és kétezer vagyonkezelési adóalanyt érinthet. Kármán András pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az intézkedés célja az igazságosabb közteherviselés, és nem a korábbi kormányhoz köthető üzletemberek megbüntetése.

Csányi Sándor részvényeladásainak pontos indoka egyelőre nem ismert. A nyereség realizálása, egy újabb beruházás finanszírozása vagy a tervezett adóhoz szükséges pénzügyi tartalék képzése egyaránt elképzelhető, ám egyik magyarázatot sem erősítették meg.

A tény az, hogy az OTP elnökéhez köthető vagyonkezelő három nap alatt több mint egymilliárd forint értékű Mol-részvényt értékesített, miközben a kormány a legnagyobb vagyonokat terhelő új adó bevezetésére készül.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük