Komoly pénzügyi veszteségeket és elhúzódó jogi eljárásokat kockáztathat Magyarország, amennyiben a Tisza-kormány egyoldalúan felmondja a Paks II. beruházásról kötött megállapodásokat. Erre figyelmeztetett Jevgenyij Sztanyiszlavov orosz nagykövet, aki a Demokratának adott interjújában Bulgária és Finnország példáját is felhozta. Moszkva továbbra is ragaszkodik a szerződések teljesítéséhez, miközben Magyar Péter kormánya a beruházás átfogó felülvizsgálatát végzi, és a Roszatom lecserélésének lehetősége is napirendre került.
Jevgenyij Sztanyiszlavov szerint a Paks II. projektben vállalt kötelezettségek egyoldalú megszüntetésének súlyos következményei lehetnek. Az orosz diplomata hangsúlyozta, hogy Moszkva változatlanul érdekelt a két új paksi atomerőművi blokk megépítésében, és elvárja a korábban megkötött megállapodások teljesítését.
A nagykövet arra is felhívta a figyelmet, hogy egy esetleges szerződésbontás nem merülne ki a kivitelező lecserélésében. A már megkötött szerződésekből eredő pénzügyi kötelezettségek, a megkezdett beruházás és az esetleges kártérítési igények egyaránt komoly terhet róhatnak Magyarországra.
Bulgária és Finnország példájával figyelmeztette a magyar kormányt
Sztanyiszlavov két korábbi európai beruházás tapasztalataira hivatkozott. Bulgária a belenei atomerőműprojekt megszakítása után jelentős kártérítési kötelezettséggel szembesült, miközben az új erőmű végül nem épült meg. A diplomata szerint ez jól mutatja, hogy egy előrehaladott nukleáris beruházás leállításának komoly anyagi következményei lehetnek.
Finnország esetében a Hanhikivi atomerőműprojekt megszüntetését követő nemzetközi jogi vitákat említette. A nagykövet állítása szerint egy eljárásban a Roszatom számára kedvező döntés született. A két beruházás szerződéses és jogi körülményei azonban eltérnek a paksi projekttől, így az esetleges magyarországi következmények csak a konkrét megállapodások ismeretében ítélhetők meg.
Magyar Péter kormánya még az év végéig dönthet a beruházás jövőjéről
A Paks II. beruházás átfogó átvilágítása jelenleg is zajlik. Ságodi Attila, a Paks II. Zrt. igazgatóságának elnöke korábban arról beszélt, hogy a vizsgálatot még 2026 végéig szeretnék lezárni. Az ellenőrzés a műszaki, pénzügyi, technológiai és jogi feltételekre egyaránt kiterjed.
Magyar Péter miniszterelnök korábban azt állította, hogy a beruházás költségei akár az eredetileg tervezett összeg kétszeresére is emelkedhettek, miközben az eredeti határidők már nem tarthatók. A kormány ezért azt is vizsgálja, milyen feltételekkel folytatható a projekt, és felmerült az orosz fővállalkozó esetleges lecserélése.
A Roszatom vezérigazgatója, Alekszej Lihacsov ugyanakkor jelezte, hogy vállalata kész részletes, számszerű válaszokat adni a magyar fél kérdéseire. Elmondása szerint azonban a kormány részéről egyelőre nem érkezett hozzájuk ilyen megkeresés.
Sztanyiszlavov hangsúlyozta, hogy a beruházás felülvizsgálatát önmagában nem kifogásolják, ugyanakkor fontosnak tartják az építkezés folyamatosságának megőrzését. A Roszatom lecseréléséről szóló értesüléseket egyelőre találgatásnak nevezte, mivel szerinte konkrét ajánlatok, költségszámítások és pénzügyi feltételek nélkül nem lehet felelős döntést hozni.
Az orosz nagykövet a magyar–orosz gazdasági kapcsolatok fenntartását is szorgalmazta, különös tekintettel a földgázszállításokra. Álláspontja szerint az uniós energetikai korlátozások jelentős károkat okoznak az európai gazdaságnak is.
A Paks II. beruházás jövőjéről egyelőre nem született végleges kormányzati döntés. Az orosz fél azonban már most jelezte, hogy a szerződések egyoldalú felmondása esetén Magyarországnak jelentős pénzügyi és jogi következményekkel kellhet számolnia.


