A mesterséges intelligencia jövője, a kereskedelmi háborúk és a nyugati szankciók hatása került a középpontba a kínai Sencsenben rendezett APEC-csúcstalálkozón. Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök felszólalásaiból három eltérő gazdaságpolitikai elképzelés rajzolódott ki. Miközben a vezetők a közös fényképezésen mosolyogva üdvözölték egymást, beszédeikben határozottan képviselték saját országuk érdekeit. A november 18–19-i találkozó különös jelentőségét az adja, hogy a három nagyhatalom vezetője közös tárgyalásra is készült, amelynek napirendjén a nukleáris fegyverzet és a nemzetközi konfliktusok is szerepelnek.
A 33. Ázsiai–Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozójának Kína ad otthont. A világkereskedelemben meghatározó szerepet betöltő térség vezetői olyan időszakban ültek tárgyalóasztalhoz, amikor a vámintézkedések, a technológiai verseny és a geopolitikai konfliktusok egyaránt átalakítják a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat.
A három elnök felszólalása világosan megmutatta az eltérő prioritásokat. Trump az amerikai gazdasági és technológiai fölényt hangsúlyozta, Hszi a nyitott kereskedelem és a többoldalú együttműködés mellett érvelt, Putyin pedig a nyugati szankciókat és azok európai következményeit bírálta.
Trump: Amerika vezeti a technológiai forradalmat, és nem kér a globális MI-szabályozásból
Donald Trump csütörtöki felszólalásában az Egyesült Államok gazdasági erejét és a csendes-óceáni térségben betöltött szerepét emelte ki. Az amerikai elnök szerint kormányának adó- és szabályozáscsökkentő intézkedései, valamint az új kereskedelmi megállapodások jelentős lendületet adtak az amerikai gazdaságnak.
Trump azt állította, hogy az Egyesült Államok gazdasága gyorsabban növekszik a többi fejlett országénál, az inflációt pedig az elmúlt három hónapban sikerült két százalék alá szorítani. Kijelentette, hogy Washington továbbra is a növekedés, a stabilitás, a szuverenitás és a béke előmozdításán kíván dolgozni az ázsiai–csendes-óceáni térségben.
Beszédének egyik legfontosabb témája a mesterséges intelligencia volt. Az amerikai elnök az általa szuperintelligenciának nevezett technológiát az ipari forradalom óta bekövetkezett legnagyobb technológiai átalakulásként jellemezte, és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok vezető szerepet tölt be a fejlesztésében.
Trump egyértelműen elutasította a mesterséges intelligencia fejlődését korlátozó nemzetközi szabályozást. Szerinte a technológia óriási gazdasági lehetőségeket teremt, ezért Washington nem támogat olyan globális előírásokat, amelyek akadályoznák az innovációt vagy visszafognák az amerikai vállalatokat.
Az amerikai álláspont középpontjában így a technológiai versenyelőny megőrzése és a nemzeti szabályozási mozgástér védelme áll. Trump világossá tette, hogy az Egyesült Államok a mesterséges intelligencia fejlesztését stratégiai jelentőségű gazdasági kérdésként kezeli.
Hszi Csin-ping: a vámháborúk helyett nyitott piacokra és nemzetközi együttműködésre van szükség
A házigazda kínai államfő a szabadkereskedelem védelmét és a többoldalú együttműködés erősítését helyezte előtérbe. Hszi Csin-ping arra figyelmeztetett, hogy a világgazdaság jelentős átalakuláson megy keresztül, miközben a protekcionista intézkedések és az egyoldalú kereskedelmi korlátozások akadályozhatják a fejlődést.
Hszi szerint az APEC-tagállamok gazdasági jövője szorosan összekapcsolódik, ezért a térségnek a nyitottságra, a kölcsönös előnyökre és az innovációra kell építenie együttműködését. A kínai elnök a határokon átnyúló kereskedelmi kapcsolatok bővítését és az ázsiai–csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezet megvalósításának felgyorsítását szorgalmazta.
Peking emellett új együttműködési lehetőségeket kíván kialakítani a digitális technológiák, a nemzetközi adatáramlás és a tiszta energia területén. Hszi a mesterséges intelligencia fejlődésében is a nemzetközi együttműködés jelentőségét hangsúlyozta, eltérően Trump amerikai technológiai elsőbbségre és deregulációra épülő megközelítésétől.
A kínai államfő külön kitért a csúcstalálkozónak otthont adó Sencsenre, amely az elmúlt évtizedekben a világ egyik meghatározó technológiai és ipari központjává fejlődött. A város példájával azt kívánta érzékeltetni, milyen gazdasági lehetőségeket teremthet a nemzetközi kereskedelem és a technológiai fejlődés.
Hszi üzenete szerint a térség országainak a vámháborúk és a gazdasági megosztottság helyett az együttműködésben kell keresniük a növekedés lehetőségét. Kína ezzel továbbra is a nyitott nemzetközi kereskedelem egyik meghatározó támogatójaként kíván fellépni.
Putyin: a szankciók nem törték meg Oroszországot, Európa viszont megfizeti az árukat
Vlagyimir Putyin az APEC-találkozón elmondott felszólalásában a nyugati szankciókat, vámokat és exportkorlátozásokat bírálta. Az orosz elnök szerint ezek az intézkedések ugyan lassíthatják egy gazdaság növekedését, de nem képesek tartósan megakadályozni a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok átrendeződését.
Putyin azzal érvelt, hogy Oroszország sikeresen helyezte át külkereskedelmének jelentős részét az ázsiai piacokra. Állítása szerint az ázsiai országok ma már az orosz külkereskedelmi forgalom 53 százalékát adják, ami szerinte jól mutatja, hogy Moszkva képes volt alkalmazkodni a nyugati korlátozásokhoz.
Az orosz államfő úgy vélte, hogy Európa saját gazdaságának is ártott az olcsó orosz energiaforrásokról való lemondással. A szankciók hatékonyságáról és gazdasági következményeiről ugyanakkor továbbra is eltérő értékelések születnek: a nyugati kormányok az orosz háborús finanszírozási képesség korlátozását hangsúlyozzák, Moszkva pedig saját gazdasági alkalmazkodását állítja előtérbe.
Putyin új energetikai és szállítási útvonalak fejlesztéséről is beszélt, köztük az Északi-tengeri hajózási útvonal bővítéséről. Kijelentette, hogy Oroszország továbbra is megbízható energiaszállítóként kíván részt venni az ázsiai–csendes-óceáni térség ellátásában.
Beszéde végén a gazdasági együttműködést, az államok egyenlőségét és a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Az orosz elnök szerint a nemzetközi kapcsolatokban az elszigetelés és az ultimátumok helyett a partnerségnek kellene meghatározó szerepet kapnia.
A három nagyhatalom vezetője közös tárgyaláson is egyeztet
A gazdasági csúcstalálkozó jelentőségét tovább növeli Donald Trump, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin ritka, háromoldalú találkozója. A tárgyalások várható témái között a nukleáris fegyverzet ellenőrzése, az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktusok is szerepelnek.
A sencseni felszólalásokból ugyanakkor már most látható, hogy a három nagyhatalom különböző elképzelésekkel közelít a világgazdaság jövőjéhez. Washington a technológiai fölényt és a nemzeti döntési szabadságot hangsúlyozza, Peking a kereskedelmi nyitottságot és a nemzetközi együttműködést szorgalmazza, Moszkva pedig a szankciókkal szembeni gazdasági alkalmazkodását kívánja bizonyítani.
A három vezető közös fellépése diplomáciai szempontból jelentős esemény, a gazdasági és biztonságpolitikai nézetkülönbségek azonban továbbra is meghatározzák az Egyesült Államok, Kína és Oroszország kapcsolatát.





