Súlyos figyelmeztetést intézett az európai országokhoz Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután nyilvánosságra került, hogy francia katonák már hónapok óta Ukrajna területén teljesítenek szolgálatot. Lavrov keddi, manilai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Moszkva az európai stabilizációs erők esetleges ukrajnai telepítését a háborúba történő közvetlen belépésnek tekintené. Az orosz diplomácia vezetője szerint a nyugati országok katonai szerepvállalása már most is túlmutat az egyszerű támogatáson, a párizsi orosz nagykövetség pedig egyenesen nukleáris hatalmak közötti összecsapás veszélyére figyelmeztetett.
Újabb diplomáciai feszültséget okozott az a hétfőn megjelent francia sajtóértesülés, amely szerint Franciaország hónapok óta katonákat állomásoztat Ukrajna területén. A Radio France Internationale beszámolója alapján kisebb francia katonai csoportok legalább 2026 nyara óta kiképzési és technikai feladatokat látnak el, valamint a francia fegyverzet karbantartásában működnek közre. A misszió létezéséről a francia parlamentet az értesülések szerint nem tájékoztatták.
A kedden megszólaló Szergej Lavrov a Fülöp-szigeteki Manilában tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy Oroszország tudomással bír a külföldi katonák ukrajnai jelenlétéről. Állítása szerint nem kizárólag francia állampolgárokról van szó, és a katonai tevékenység sem az elmúlt néhány hónapban kezdődött. Moszkva diplomáciai csatornákon keresztül már korábban is jelezte aggályait az érintett államoknak.
Az orosz külügyminiszter szerint a külföldi katonai személyzet jelenléte, a műholdas felderítési adatok átadása és az ukrán csapások célpontjainak kijelölésében való közreműködés egyaránt a háborúban történő közvetlen részvételnek minősülhet. Ezt az értelmezést azonban Franciaország vitatja, hangsúlyozva, hogy katonái nem vesznek részt harci műveletekben.
Francia katonák Ukrajnában: Párizs elismerte a jelenlétüket
A francia katonai misszióról elsőként beszámoló RFI szerint a Volia nevű műveletben szolgáló katonák az ukrán fegyveres erők kiképzését és a francia gyártmányú haditechnikai eszközök karbantartását segítik. A műveletet eddig nem hozták nyilvánosságra, és a részt vevő katonák pontos létszáma sem ismert. A francia sajtó szerint a jelenlét nem jelent közvetlen harci bevetést.
Alice Rufo, a francia fegyveres erőkért felelős miniszteri megbízott november 17-én megerősítette, hogy francia katonai személyzet tartózkodik Ukrajnában. Közlése szerint rendkívül kis létszámú csoportokról van szó, amelyek a frontvonaltól jelentős távolságban végzik feladataikat. Határozottan visszautasította azt az orosz állítást, hogy a kiképzési és technikai segítségnyújtás Franciaország közvetlen hadba lépését jelentené.
Lavrov ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy Moszkva már számtalanszor figyelmeztette a nyugati államokat: bármilyen európai stabilizációs katonai erő ukrajnai telepítése a háborúban való közvetlen részvételnek minősülne. Az orosz külügyminiszter álláspontja szerint egy ilyen lépés jelentősen növelné az Oroszország és az európai NATO-tagállamok közötti fegyveres összecsapás kockázatát.
Moszkva szerint a fegyverszünetet katonai jelenlétre használnák fel
Az orosz külügyminiszter az európai országok fegyverszüneti elképzeléseit is bírálta. Szerinte a nyugati vezetők azért sürgetik a harcok átmeneti beszüntetését, hogy ezt követően stabilizációs erőket küldhessenek Ukrajnába. Lavrov azt állította, hogy ezeknek az alakulatoknak a feladata a jelenlegi kijevi vezetés hatalmon tartása lenne.
A miniszter ismételten bírálta az ukrán kormány politikáját, különösen az orosz nyelv használatával és az ukrán ortodox egyházi szervezetekkel kapcsolatos intézkedéseket. A kijevi vezetésre szélsőséges politikai jelzőket alkalmazott, és kifogásolta, hogy szerinte az európai partnerek nem támasztanak megfelelő feltételeket az ukrán belpolitikai folyamatokkal szemben. Ezek az orosz diplomácia régóta hangoztatott álláspontjai, amelyeket az ukrán fél visszautasít.
A stabilizációs erők telepítéséről szóló európai elképzelések ugyanakkor elsősorban egy lehetséges tűzszünet vagy békemegállapodás utáni biztonsági helyzet kezelésére irányulnak. Moszkva azonban már korábban is jelezte, hogy az orosz beleegyezés nélkül Ukrajnába érkező külföldi katonai alakulatokat ellenséges erőként kezelné.
Nukleáris hatalmak közötti összecsapástól tart az orosz nagykövetség
A párizsi orosz nagykövetség a RIA Novosztyi hírügynökségnek adott nyilatkozatában szintén élesen bírálta Franciaország katonai szerepvállalását. A diplomáciai képviselet szerint Párizs a fegyverszállításokon túl katonai személyzettel is támogatja Ukrajnát, amivel Oroszország értelmezése szerint közvetlenül bekapcsolódik a konfliktusba.
A nagykövetség arra figyelmeztetett, hogy a francia katonai jelenlét további eszkalációhoz vezethet, és szélsőséges esetben nukleáris fegyverekkel rendelkező államok közötti közvetlen összecsapás veszélyét is magában hordozhatja. Az orosz diplomácia ismételten hangsúlyozta, hogy az Ukrajnában állomásozó külföldi katonai kontingenseket lehetséges katonai célpontnak tekinti.
A francia kormány mindeközben fenntartja, hogy a jelenleg Ukrajnában dolgozó katonák nem harcoló alakulatok, tevékenységük kiképzésre és technikai segítségnyújtásra korlátozódik. A két ország álláspontja között így alapvető nézeteltérés van arról, hol húzódik a katonai támogatás és a közvetlen háborús részvétel határa.
A keddi nyilatkozatok ismét ráirányították a figyelmet az európai katonai szerepvállalás kockázataira. A jelenlegi francia misszió és egy esetleges, nagyobb létszámú európai stabilizációs erő telepítése eltérő katonai helyzetet jelentene, Moszkva azonban mindkettőt súlyos figyelmeztetésekkel fogadja. A háború lezárásáról szóló tárgyalások szempontjából ezért a külföldi katonai jelenlét kérdése továbbra is az egyik legvitatottabb biztonságpolitikai ügy marad.



