November 21-én lejár az amerikai mentesség: nehéz döntés előtt a Mol, veszélybe kerülhet az orosz olajimport

November 21-én lejár a Magyarországnak biztosított amerikai szankciós mentesség, amely eddig lehetővé tette a Lukoiltól és a Rosznyeftytől származó orosz kőolaj beszerzésének folytatását. A Molnak így néhány napon belül új helyzettel kell szembenéznie: vagy alternatív szállítóktól vásárol, vagy további amerikai engedélyre lesz szükség az eddigi beszerzések fenntartásához. A váltás technikailag megoldható, de drágább és kockázatosabb lehet, miközben az alternatív útvonalak kapacitásáról továbbra is vita folyik. A bizonytalanság a magyar üzemanyagpiacot és az Egyesült Államokba exportáló vállalatokat egyaránt érintheti.

Magyarország kőolajellátásában újabb fordulóponthoz érkezett az orosz energiahordozókkal szembeni amerikai szankciók ügye. A washingtoni intézkedések a Lukoilt és a Rosznyeftyet is érintik, Magyarország azonban november 21-ig mentességet kapott az orosz olajbeszerzésekhez kapcsolódó amerikai vámintézkedések alól. A határidő közeledtével egyelőre nem ismert, hogy Washington meghosszabbítja-e a kedvezményt, vagy a Molnak rövid időn belül módosítania kell beszerzési szerződéseit.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az Egyesült Államok szeptemberben új szankciós törvényt fogadott el, amely akár 100 százalékos büntetővámot is lehetővé tesz bizonyos, orosz energiát vásárló országokkal szemben. Ez azonban nem jelent automatikusan november 22-én életbe lépő, valamennyi magyar exporttermékre vonatkozó vámot. Az intézkedések alkalmazása az amerikai jogszabályi feltételektől és a washingtoni döntésektől függ.

A tét így is jelentős. Magyarország 2024-ben mintegy 2102 milliárd forint értékben exportált az Egyesült Államokba, ezért egy kedvezőtlen amerikai kereskedelmi döntés az olajiparon túl számos hazai vállalatot érinthetne. A Mol számára ugyanakkor az orosz kőolaj kiváltása sem egyszerű, hiszen finomítóinak technológiája, az alternatív szállítási útvonalak és a világpiaci árak egyaránt korlátozzák a mozgásterét.

Az Adria-vezeték lehet a legfontosabb alternatíva

Amennyiben a Molnak csökkentenie kell az orosz kőolaj vásárlását, a legfontosabb alternatív szállítási útvonal a Horvátországon keresztül érkező Adria kőolajvezeték lehet. A tengeri úton beszerezhető olajat a horvátországi Omišalj kikötőjéből lehetne továbbítani Magyarországra, majd a százhalombattai és a pozsonyi finomítóba.

A vezeték kapacitásáról azonban régóta vita folyik a Mol és a horvát Janaf között. A horvát társaság álláspontja szerint az Adria képes lenne mindkét finomító ellátására, a Mol viszont arra figyelmeztet, hogy a névleges szállítási kapacitás önmagában nem jelent folyamatosan rendelkezésre álló, megbízható ellátást. A karbantartások, az esetleges műszaki problémák és a szállítási leállások különösen akkor jelentenének kockázatot, ha Magyarország lényegében egyetlen fő importútvonalra támaszkodna.

A Mol ezért az Európai Bizottság közvetítését is kérte a kapacitásvizsgálatok körüli vitában. A vállalat hosszabb távon több, egymástól független kőolajvezetékhez szeretne hozzáférni, hogy az ellátás ne függjön kizárólag egyetlen szállítási iránytól.

Nem minden kőolaj alkalmas a százhalombattai finomító számára

A szállítási útvonal mellett a feldolgozható kőolaj minősége is meghatározó. A százhalombattai Dunai Finomítót eredetileg a szovjet eredetű Urals kőolaj feldolgozására optimalizálták, így más olajfajták nagyobb arányú használata technológiai alkalmazkodást és további költségeket igényel.

A Mol már korábban megkezdte azokat a beruházásokat, amelyek segítségével a finomító nagyobb hatékonysággal dolgozhatna fel alternatív kőolajat. A fejlesztések várható befejezése azonban 2027 végére esik, miközben az amerikai mentesség néhány napon belül lejár. A vállalat ezért átmenetileg kedvezőtlenebb feldolgozási feltételekkel is szembesülhet, ha gyorsan kell növelnie a nem orosz kőolaj arányát.

A Világgazdaság beszámolója szerint Százhalombatta jelenleg mintegy 30 százalékos arányban képes más olajminőségeket feldolgozni, míg a pozsonyi finomító technológiai lehetőségei szélesebbek. Az azonnali átállás azonban így sem kizárólag műszaki kérdés: megfelelő minőségű, kellő mennyiségű és elfogadható árú kőolajat kell találni a világpiacon.

Kazah és azeri olaj is érkezhetne, de az útvonalak korlátozottak

A Mol alternatív beszerzési lehetőségei között szerepel a kazah és az azeri kőolaj is. A vállalat korábban már kötött olajkereskedelmi szerződést a kazah KazMunayGasszal, amelynek alapján nem orosz eredetű kőolaj érkezhet a horvátországi kikötőbe, majd az Adria-vezetéken Magyarországra.

Elméletileg az ukrajnai Odessza–Brodi kőolajvezeték is lehetőséget kínálna arra, hogy más eredetű olajat továbbítsanak a Barátság vezetékrendszerébe. Ennek használhatóságát azonban súlyosan korlátozza az orosz–ukrán háború, mivel az ukrán energetikai infrastruktúrát rendszeresen támadások érik. További hosszú távú lehetőségként a nyugat-európai TAL vezetékkel kialakítható összeköttetés is felmerült, de ez sem jelent azonnal rendelkezésre álló megoldást.

A nem orosz kőolaj beszerzése ráadásul várhatóan többe kerülhet a jelenlegi vezetékes importnál. A tengeri szállítás, az átrakodás, a horvát tranzitdíjak és a finomítói technológiai különbségek együttesen növelhetik a Mol költségeit.

A világpiaci helyzet az amerikai döntést is befolyásolhatja

Az orosz kőolaj világpiaci szerepe miatt Washington számára sem egyszerű a szankciók további szigorítása. A Hormuzi-szoros körüli feszültség, az olajszállítási útvonalak bizonytalansága és a magas energiaárak olyan körülményeket teremtenek, amelyek mellett az orosz kínálat további korlátozása áremelkedést idézhet elő.

A Világgazdaság által megszólaltatott piaci forrás szerint ezért nem kizárt, hogy az Egyesült Államok végül meghosszabbítja a mentességet, vagy olyan megoldást talál, amely nem okoz újabb súlyos zavarokat a kőolajpiacon. A november 21-i határidő azonban továbbra is érvényben van, és a meghosszabbításról egyelőre nem ismert végleges döntés.

A Mol helyzetét az is nehezítheti, hogy egy esetleges tartós beszerzési átalakulás mellett meg kell őriznie magyarországi piaci pozícióit. Ha az alternatív kőolajból kevesebb üzemanyagot tudna gazdaságosan előállítani, a hazai forgalmazók egy része nagyobb arányban támaszkodhatna külföldi finomítókból érkező termékekre. Az osztrák OMV schwechati finomítója például ilyen esetben növelhetné magyarországi szállításait.

Az energiaellátás biztonsága kerülhet előtérbe

A következő napokban ezért egyszerre több kérdésben kell tisztán látni. Meghosszabbítja-e Washington a magyar mentességet, milyen feltételekkel folytathatók az orosz kőolajbeszerzések, és milyen gyorsan lehetne növelni az Adria-vezetéken érkező alternatív szállításokat? A Molnak ezekre a bizonytalanságokra úgy kell felkészülnie, hogy közben Magyarország és Szlovákia üzemanyagellátásának folyamatosságát is biztosítania kell.

Az orosz olaj mellett jelenleg elsősorban a meglévő infrastruktúra, a finomítók technológiai adottságai és a beszerzés gazdaságossága szólnak. A források diverzifikálása ugyanakkor hosszabb távon csökkenthetné a szállítási útvonalak és az egyes beszállítók kieséséből eredő kockázatokat.

A november 21-i amerikai határidő így újabb nehéz döntési helyzetet teremt a Mol és a magyar kormány számára. A vállalat technológiai átállása még nem fejeződött be, az alternatív útvonalak körül továbbra is vannak bizonytalanságok, miközben az amerikai szankciós környezet a magyar export szempontjából is komoly gazdasági kockázatot jelenthet.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük