Már több mint tíz európai országban megjelent a Shamonda-vírus, Franciaországban emberi halálesethez is köthető

Egy korábban elsősorban állatokat fertőző vírus terjedését figyelik az európai egészségügyi és állategészségügyi hatóságok. A Shamonda-vírust 2026 nyara óta több mint tíz európai ország haszonállat-állományában kimutatták, Franciaországban pedig azonosították az első igazolt emberi fertőzést. A súlyosan immunhiányos beteg agyvelőgyulladásban szenvedett, és október 8-án meghalt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a kórokozó emberi egészségre jelentett kockázata egyelőre nem mérhető fel megbízhatóan, ezért további vizsgálatok szükségesek.

A Shamonda-vírus nem újonnan felfedezett kórokozó. Először 1965-ben, Nigériában mutatták ki szarvasmarhákban, később Afrika más térségeiben és Ázsiában is azonosították. Európában azonban csak 2026 nyarán jelent meg igazoltan a haszonállatok körében, és azóta több országban is kimutatták.

A vírus elsősorban szarvasmarhákat fertőz, de juhokban, kecskékben, lovakban és alpakákban is előfordult. A felnőtt állatoknál lázat, hasmenést, étvágytalanságot és a tejtermelés csökkenését okozhatja. A vemhes állatok fertőzése súlyosabb következményekkel járhat, mert vetélést, halvaszületést és az utódok fejlődési rendellenességeit is összefüggésbe hozták a kórokozóval.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) november 10-én kiadott tájékoztatásában fokozott állategészségügyi ellenőrzést sürgetett. A szervezet szerint a vírus európai megjelenése különösen az állattenyésztés és a szaporodási veszteségek miatt jelenthet komoly problémát.

Franciaországban dokumentálták az első emberi fertőzést

A WHO november 2-án közzétett jelentése szerint a fertőzést egy Kelet-Franciaországban élő, súlyosan immunhiányos férfinél azonosították. A beteg szeptember 23-án súlyos idegrendszeri tüneteket mutatott, köztük zavartságot, látászavart, eszméletvesztést és görcsrohamokat. Két nappal később agyvelőgyulladást állapítottak meg nála, október 8-án pedig meghalt.

A laboratóriumi vizsgálatok több mintában is kimutatták a Shamonda-vírust, miközben más lehetséges fertőző okokat kizártak. A francia egészségügyi hatóságok szerint az agyvelőgyulladás nagy valószínűséggel összefüggött a vírussal. A beteg ugyanakkor már korábban is súlyos alapbetegség miatt állt kezelés alatt, ezért az esetből nem lehet megállapítani, milyen veszélyt jelenthet a fertőzés az egészséges emberekre.

A WHO közlése szerint ez a Shamonda-vírus első laboratóriummal igazolt emberi fertőzése a világon. További emberi esetet a jelentés időpontjáig nem azonosítottak, és az emberről emberre történő terjedésre sincs bizonyíték.

Már Európa számos országában kimutatták

A FAO november 10-i összesítése szerint a Shamonda-vírus jelenlétét már Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Írországban, Olaszországban, Jersey szigetén, Liechtensteinben, Luxemburgban, Hollandiában, Portugáliában, Spanyolországban és Svájcban is igazolták haszonállatokban. Októberben két brit tejgazdaságban is kimutatták a kórokozót.

A kutatók két európai genetikai változatot különítettek el, amelyeket SHAV-EU1 és SHAV-EU2 néven tartanak nyilván. A Franciaországban megfertőződött férfinél az EU1 változatot azonosították.

A vírus terjesztésében elsősorban apró, vérszívó törpeszúnyogok játszhatnak szerepet. Az állatok között ilyen módon terjedő fertőzés ismert, az emberi eset pontos fertőződési útját azonban még vizsgálják. A szakemberek a táplálkozással történő esetleges terjedés lehetőségét is ellenőrzik, bár ezt jelenleg kevéssé valószínűnek tartják.

Mekkora veszélyt jelent az emberekre?

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzetet. A francia egészségügyi hatóságok az eddigi adatok alapján nem azonosítottak általános lakossági egészségügyi kockázatot, a WHO viszont hangsúlyozza, hogy egyetlen dokumentált emberi esetből még nem lehet megbízható következtetéseket levonni.

A szakemberek ezért a fertőzés terjedési útjának tisztázását, az állatállományok rendszeres ellenőrzését és az esetleges új emberi megbetegedések vizsgálatát tartják szükségesnek. Különösen fontos annak megállapítása, hogy az egészséges immunrendszerű emberek mennyire fogékonyak a vírusra, és milyen tünetek jelentkezhetnek náluk.

A Shamonda-vírus európai terjedése tehát valós és figyelmet érdemlő állategészségügyi fejlemény, amelyhez már egy igazolt emberi fertőzés is kapcsolódik. Ugyanakkor jelenleg nincs bizonyíték emberi járvány kialakulására. A következő időszak vizsgálatai elsősorban azt tisztázhatják, milyen körülmények között képes a vírus állatokról emberre átjutni, és kik lehetnek különösen veszélyeztetettek.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük