Alapjaiban alakítja át Németország titkosszolgálati rendszerét a Bundestag november 13-án elfogadott reformja. A külföldi hírszerzés ezentúl akár szabotázsakciókat és kibertámadásokat is végrehajthat, míg a belbiztonsági szolgálat kibővített megfigyelési jogosítványokat kaphat. A változtatások heves politikai vitát váltottak ki, különösen azért, mert Németországban a Gestapo és a keletnémet Stasi emléke máig meghatározza az állami megfigyeléssel kapcsolatos közgondolkodást.
A német parlament pénteken 308 igen és 190 nem szavazattal, 71 tartózkodás mellett fogadta el a hírszerzési törvény átfogó reformját. A kormány szerint az orosz–ukrán háború, a növekvő kiberfenyegetések, a szabotázsakciók és a külföldi befolyásolási kísérletek miatt elkerülhetetlenné vált a szolgálatok megerősítése. Alexander Dobrindt belügyminiszter történelmi jelentőségű átalakításnak nevezte a döntést, amely új korszakot nyithat a német hírszerzés működésében.
A reform egyik legjelentősebb eleme, hogy a külföldi hírszerzésért felelős BND a hagyományos információgyűjtésen túl aktív műveleteket is végrehajthat. Meghatározott feltételek mellett kibertámadásokat indíthat, szabotázsakciókat hajthat végre külföldön, és beavatkozhat az ellenséges hálózatok működésébe. A célzott gyilkosságok továbbra is tiltottak maradnak, a szolgálat mozgástere azonban évtizedek óta nem látott mértékben bővül.
Berlin azzal indokolja az átalakítást, hogy Németország túlzottan függött szövetségesei, elsősorban az Egyesült Államok hírszerzési információitól. A kormány szerint a megváltozott nemzetközi biztonsági helyzetben saját műveleti képességekre van szükség, különösen az Oroszországhoz kötöttnek feltételezett hibrid fenyegetésekkel szemben. A veszélyforrások között ugyanakkor Kínát, Iránt, valamint a nemzetközi terrorizmust és a belföldi szélsőséges szervezeteket is megnevezik.

Titkos lakásbelépés, arcfelismerés és kiterjesztett megfigyelés
A belső elhárításért felelős Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal, a BfV szintén jelentős új jogosítványokhoz jut. A reform lehetővé teszi az automatizált adatelemzés és a biometrikus arcfelismerés szélesebb alkalmazását, valamint bizonyos információk hosszabb idejű tárolását. A szolgálat meghatározott feltételekkel informatikai rendszerekbe is beavatkozhat, a titkosszolgálatok munkatársai pedig kivételes esetekben titokban magánlakásokba és üzleti ingatlanokba is beléphetnek.
A változtatások különösen érzékeny pontja az állampolgárok megfigyelésének kiterjesztése. Németországban a második világháború után tudatosan korlátozták a titkosszolgálatok hatalmát, hogy megakadályozzák a náci Gestapo és a kommunista Stasi módszereinek visszatérését. A mostani reform ezért a biztonsági intézkedések szükségessége mellett az állami beavatkozás határairól is komoly vitát indított.
Az ellenzék már a Stasi 2.0 veszélyét emlegeti
A törvény ellen az AfD és a Baloldal képviselői is szavaztak, míg a Zöldek többsége tartózkodott. Az AfD szerint az alkotmányvédelmi hivatalból könnyen egy új Stasi válhat, a Baloldal pedig attól tart, hogy a kibővített megfigyelési eszközöket politikai ellenfelekkel szemben is felhasználhatják. A Zöldek elsősorban a titkosszolgálati és rendőrségi jogosítványok közötti határok elmosódását, valamint az ellenőrzés megfelelőségét kifogásolták.
Dobrindt belügyminiszter visszautasította a történelmi párhuzamokat, és hangsúlyozta, hogy az új szabályozás szigorú felügyeleti mechanizmusokat is tartalmaz. A kormány szerint éppen a demokratikus ellenőrzés különbözteti meg a modern német szolgálatokat a korábbi diktatúrák titkosrendőrségétől.
A Bundestag döntésével Németország jelentősen kibővítette titkosszolgálatainak törvényi mozgásterét. A reform elfogadásával azonban nem zárult le a vita arról, hol húzódjon a határ a nemzetbiztonság védelme és az állampolgárok magánéletébe történő állami beavatkozás között. Egy olyan országban, amely két diktatúra megfigyelőapparátusának történelmi örökségét hordozza, ennek különös súlya van.




