Magyar Péter péntek reggel elégedetten beszélt az alacsony inflációról és az élelmiszerárak csökkenéséről, miközben kormánya éppen annak az árrésstopnak a megszüntetését fontolgatja, amelyet még az Orbán-kormány vezetett be. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai ugyanakkor már a drágulás gyorsulását mutatják: szeptemberben 1,6, októberben 2 százalékos volt az éves infláció. Az intézkedés kivezetése újabb áremelkedési kockázatot jelenthet, ráadásul éppen a karácsonyi bevásárlások időszakában.
Magyar Péter november 13-án, pénteken a Kossuth rádió Felkelő című műsorában értékelte a magyar gazdaság helyzetét. A miniszterelnök szerint az infláció hosszú ideje nem volt ilyen alacsony, és nem tulajdonított különösebb jelentőséget annak, hogy az éves pénzromlás üteme egyetlen hónap alatt 1,6-ról 2 százalékra emelkedett. Az élelmiszerárak csökkenését kifejezetten kedvező fejleményként említette.
A november 10-én közzétett KSH-adatok azonban már kevésbé derűlátó képet mutatnak. Az októberi 2 százalékos infláció április óta a legmagasabb éves érték, miközben szeptemberhez képest a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek ára havi összevetésben szintén nőtt, mégpedig 0,2 százalékkal.
A kormányfő optimizmusában különösen érdekes, hogy az élelmiszerárak kedvező éves alakulását még jelentős részben a korábban bevezetett árréskorlátozás mellett mérték. Magyar Péter ugyanakkor már október elején kilátásba helyezte az intézkedés kivezetését, arra hivatkozva, hogy az súlyos károkat okoz az agráriumnak és a kisebb üzleteknek.
A korábbi kormány intézkedése még mindig hat az árakra
Az Orbán-kormány 2025 tavaszán vezette be az árrésstopot, amely meghatározott alapvető élelmiszer-kategóriákban 10 százalékban maximálta a kereskedők által alkalmazható árrést. Az intézkedés célja az élelmiszerárak leszorítása volt, és a szabályozás több terméknél érzékelhető árcsökkenést eredményezett.
A KSH októberi adatai szerint az élelmiszerek átlagosan 1,1 százalékkal kerültek kevesebbe, mint egy évvel korábban. A vendéglátási szolgáltatások nélkül számított csökkenés ennél is nagyobb, 4,1 százalékos volt. A vaj és vajkrém ára 14 százalékkal, a sajté 10,8, a tejé 8,9, a száraztésztáé pedig 7,6 százalékkal mérséklődött éves összevetésben.
Az árrésstop szerepe tehát nem hagyható figyelmen kívül, amikor a kormány az élelmiszerárak alakulását értékeli. A teljes árcsökkenést ugyanakkor nem lehet kizárólag ennek tulajdonítani, hiszen a beszerzési árak, a nemzetközi élelmiszerpiaci folyamatok és a kereslet változása is befolyásolja a fogyasztói árakat.
A helyzet politikai ellentmondása ettől még nyilvánvaló. Magyar Péter olyan kedvező számokra hivatkozik, amelyek az előző kabinet által kialakított árszabályozási rendszer fennállása mellett születtek, miközben saját kormánya már a rendszer megszüntetését mérlegeli.
Októberben már megindult a drágulás
A szeptemberi 1,6 százalékról októberre 2 százalékra emelkedő infláció egyelőre nem jelent kiugróan magas pénzromlást, az irányváltozás azonban figyelmet érdemel. Augusztusban még 1,3 százalékos éves inflációt mértek, vagyis két hónap alatt érezhetően gyorsult az áremelkedés üteme.
Az élelmiszereknél különösen fontos különválasztani az éves és a havi adatokat. Az éves összehasonlítás továbbra is árcsökkenést mutat, szeptemberhez képest azonban már átlagosan 0,2 százalékkal többet kellett fizetni az élelmiszerekért. A tojás például egyetlen hónap alatt 1,6, a cukor 1,4, a vaj és vajkrém pedig 1,2 százalékkal drágult.
Az üzemanyagok esetében még kedvezőtlenebb a kép. A KSH szerint októberben éves összevetésben 11,3 százalékkal, szeptemberhez képest pedig 3 százalékkal emelkedtek az árak. Ez azért is lényeges, mert a drágább szállítás és mezőgazdasági termelés idővel az élelmiszerek fogyasztói árában is megjelenhet.
A kereskedők kivezetést kérnek, a vásárlók drágulástól tarthatnak
Az árrésstop megszüntetése mellett ugyanakkor komoly szakmai érvek is elhangzottak. Az élelmiszerelőállítókat és kereskedőket képviselő érdekképviseletek szeptemberben közösen sürgették a szabályozás kivezetését, mert szerintük a tartós árkorlátozás torzítja a piacot, és kedvezőtlenül érinti az ágazat szereplőit.
Magyar Péter október 2-án Kisvárdán maga is arról beszélt, hogy az árrésstop súlyos következményekkel járhat a magyar mezőgazdaságra és a kisboltokra. A miniszterelnök szerint az alacsony felvásárlási árak és a kereskedelmi láncok beszerzési gyakorlata egyaránt problémát jelentenek.
A kereskedelmi árrés korlátozásának megszüntetése azonban lehetőséget teremthet az érintett termékek fogyasztói árának emelésére. Hogy ebből mekkora drágulás valósulna meg, az a piaci versenytől, a beszerzési költségektől és a kereskedők árazási döntéseitől függ. Automatikus, minden termékre kiterjedő áremelkedés tehát nem állítható, de a kockázat valós.
Különösen érzékeny lehet az intézkedés időzítése. Ha a kormány még az ünnepi bevásárlási időszak előtt vagy annak kezdetén szüntetné meg a korlátozást, az közvetlenül érinthetné a háztartások kiadásait. A kivezetés pontos időpontjáról és feltételeiről azonban egyelőre nincs végleges döntés.
A 2027-es inflációs cél teljesülése sem magától értetődő
Magyar Péter a rádióinterjúban a 2027-re tervezett 3 százalékos inflációt egészséges, fenntartható szintként értékelte. Ez az érték összhangban van a Magyar Nemzeti Bank középtávú inflációs céljával, megvalósulása azonban több gazdasági kockázattól is függ.
A nyári aszály a miniszterelnök elmondása szerint több mint 800 milliárd forintos kárt okozott a magyar mezőgazdaságban. A terméskiesés, az emelkedő üzemanyagköltségek és az esetleges árrésstop-kivezetés együttesen növelhetik az élelmiszerárakra nehezedő nyomást. További bizonytalanságot jelenthetnek az energiaárak és a forint árfolyamának változásai.
A jelenlegi kedvező éves inflációs adat tehát önmagában kevés ahhoz, hogy a következő hónapokra is hasonló árfolyamatokat lehessen ígérni. A vásárlók szempontjából a legfontosabb az lesz, hogy a kormány milyen feltételekkel és milyen ütemezésben változtat az árszabályozáson.
Magyar Péter egyelőre az alacsony élelmiszer-infláció eredményeit hangsúlyozza, miközben annak egyik fontos korábbi szabályozási eszközét készülhet megszüntetni. Az Orbán-kormány által bevezetett árrésstopot lehet bírálni a piaci következményei miatt, de az árak alakulására gyakorolt hatását sem lehet egyszerűen figyelmen kívül hagyni. A miniszterelnöknek a kedvező statisztikák ismertetése mellett arról is számot kellene adnia, hogyan védi meg a vásárlókat az esetleges drágulástól, ha a korlátozást valóban kivezetik.




