Magyarország elveszítette korábbi kedvező helyét az európai üzemanyagárak rangsorában. Az Európai Bizottság november 12-én közzétett adatai szerint már nyolc uniós országban olcsóbb a benzin és a gázolaj is, mint nálunk. Különösen a dízelautók tulajdonosai járnak rosszul: a gázolaj literenként csaknem 19 százalékkal drágább a 95-ös benzinnél. A védett üzemanyagárak kivezetése után a magyar autósoknak ismét a nemzetközi piaci árakkal kell szembesülniük, a magas szállítási költségek pedig idővel az élelmiszerárakban is megjelenhetnek.
Az Európai Bizottság legfrissebb heti olajpiaci jelentése alapján november 9-én Magyarországon a 95-ös benzin átlagosan 1,673 euróba, a gázolaj pedig 1,985 euróba került literenként. A kimutatás a fogyasztók által fizetett, adókat és egyéb közterheket is tartalmazó árakat veszi alapul, így közvetlen összehasonlítást tesz lehetővé az uniós tagállamok között.
Magyarország mindkét üzemanyag esetében a kilencedik legolcsóbb helyen állt a 27 tagú Európai Unióban. Ez európai összevetésben továbbra sem számít kifejezetten magas árszintnek, a korábbi magyar árversenyelőny azonban jelentősen csökkent. A közép-európai régióban különösen Lengyelország kínál jóval kedvezőbb tankolási lehetőséget, de a szlovén és a szlovák dízelárak is alacsonyabbak a magyarországinál.
A magyarországi helyzetet tovább nehezíti, hogy a benzin és a gázolaj közötti árkülönbség rendkívül nagyra nőtt. Míg korábban a dízel sok autós számára kedvezőbb üzemeltetési költséget jelentett, jelenleg literenként 31,2 eurócenttel többet kell fizetni érte, mint a 95-ös benzinért. Ez különösen a sokat közlekedők, a fuvarozók és a mezőgazdasági vállalkozások számára jelenthet komoly kiadást.
Lengyelországban jóval olcsóbb a tankolás
A november 9-i adatok szerint Lengyelországban a 95-ös benzin literje átlagosan 1,384 euróba került, szemben a magyarországi 1,673 euróval. A különbség 28,9 eurócent, vagyis a lengyel autósok több mint 17 százalékkal alacsonyabb áron tankolhattak benzint.
A dízel esetében is jelentős a lengyel előny. Magyarországon 1,985 eurót, Lengyelországban mindössze 1,753 eurót kellett fizetni egy liter gázolajért, ami közel 12 százalékos eltérést jelent. Egy ötvenliteres tank megtöltésénél ez már 11,6 eurós különbséget eredményez.
A szomszédos országok között vegyesebb a kép. Ausztriában a benzin gyakorlatilag ugyanannyiba került, mint Magyarországon, Szlovéniában viszont valamivel olcsóbban lehetett tankolni. Szlovákiában, Horvátországban és Romániában a benzin drágább volt a magyarországinál, míg a gázolaj Szlovákiában és Szlovéniában kedvezőbb áron volt elérhető.
A lengyelországi árkülönbség értékelésénél ugyanakkor az eltérő adózást is figyelembe kell venni. Lengyelországban október óta csökkentett üzemanyag-áfa és jövedékiadó-kedvezmény is hozzájárul az alacsonyabb fogyasztói árakhoz.

A dízel drágulása az élelmiszerek árát is befolyásolhatja
A magas gázolajár következményei jóval túlterjedhetnek az autósok mindennapjain. A közúti árufuvarozás, a mezőgazdasági munkagépek és az élelmiszer-szállítás jelentős része dízelüzemű járművekre épül, ezért az üzemanyagköltségek tartósan magas szintje a vállalkozások kiadásait is növeli.
A mezőgazdasági termelők számára különösen kedvezőtlen lehet, ha a drága gázolaj alacsony felvásárlási árakkal és gyengébb terméshozamokkal párosul. A 2026-os aszályos időjárás miatt több gazdaság eleve nehéz helyzetben van, így az üzemanyagköltségek további terhet jelentenek számukra.
A fuvarozók szintén kénytelenek számolni a magasabb kiadásokkal, amelyeket a szállítási díjakon keresztül részben továbbháríthatnak megrendelőikre. Ez az élelmiszeriparban és a kereskedelemben is költségnövelő tényező lehet, bár az áremelkedés mértéke a piaci versenytől és a vállalkozások szerződéseitől is függ.
A fogyasztók számára különösen érzékeny kérdés lehet mindez akkor, amikor az élelmiszerek árrésstopjának jövője is napirenden van. A szabályozás esetleges megszüntetése és a magas szállítási költségek együttesen további árnyomást eredményezhetnek, de ennek mértékét jelenleg nem lehet megbízhatóan előre jelezni.
Európában még ennél is súlyosabb a helyzet
Az Európai Unió legdrágább üzemanyagpiacain a magyarországinál lényegesen magasabb árakkal találkozhatnak az autósok. Finnországban a dízel literenként 2,485 euróba, Dániában 2,435 euróba, Hollandiában pedig 2,361 euróba került. Németországban 2,253 eurós átlagárat mértek.
A 95-ös benzin esetében Dánia vezette a drágasági rangsort 2,391 eurós literenkénti árral, miközben Máltán mindössze 1,340 eurót kellett fizetni. A máltai árszintet ugyanakkor állami támogatás tartja alacsonyan, így az nem tekinthető közvetlenül összehasonlítható piaci példának.
A magyarországi üzemanyagárak tehát továbbra is az uniós átlag alatt maradnak, a régiós különbségek azonban már kevésbé kedvezők. A korábbi védett árak megszüntetése után különösen fontos kérdéssé vált, hogy a hazai üzemanyagpiac mennyire tud versenyképes maradni a környező országokkal szemben.
A magyar autósok számára a legfrissebb adatok világos helyzetképet mutatnak: az olcsó tankolás korábbi előnye megkopott, a dízel ára pedig különösen magas a benzinéhez képest. A következményeket a fuvarozás és a mezőgazdaság is megérezheti, a költségek egy része pedig végül a fogyasztóknál jelentkezhet. A védett üzemanyagárak kivezetése után így az üzemanyagpiaci változások már a családi bevásárlások szempontjából is figyelmet érdemelnek.



