45 ezer forint az intenzíves szakápolónak, 60 százalék feletti emelés a kisegítőnek: kiakadt a kamara a Tisza-kormány új bértábláján

Komoly bérfeszültséget okozhat a magyar kórházakban a Tisza-kormány 2027-re tervezett egészségügyi bérrendezése. Bár az Egészségügyi Minisztérium átlagosan 15 százalékos alapbéremelést ígér, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara szerint az új bértábla aránytalanságokat teremthet a különböző végzettségű és munkakörű dolgozók között. Előfordulhat, hogy egy intenzív osztályon dolgozó, magasan képzett szakápoló mindössze 45 ezer forinttal kap többet, miközben egy szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozó kisegítő bére több mint 60 százalékkal emelkedik.

A Tisza-kormány november 6-án mutatta be az egészségügyi szakdolgozók új bértábláját, amely a korábbi sávos rendszert váltaná fel. A minisztérium tájékoztatása szerint a bérrendezés mintegy 123 500 munkavállalót érint, és csaknem 192 milliárd forintot fordítanának rá. Az alapbérek átlagosan 15 százalékkal növekednének, míg a személyi jövedelemadó csökkentésével együtt a nettó jövedelmek átlagosan 17 százalékkal emelkedhetnek.

A tárca szerint az új rendszer jobban figyelembe veszi a szakmai végzettséget és a munkában eltöltött éveket. A béremelés az alapellátásban, a járóbeteg-szakellátásban és a kórházakban dolgozó szakdolgozók mellett az intézmények működését biztosító munkatársakra is kiterjedne. Így többek között a műszaki dolgozók, az adminisztrátorok és az informatikusok is részesülhetnek a bérrendezésből.

Csakhogy a szakmai érdekképviselet szerint a kormány által meghirdetett igazságosság és megbecsülés egyelőre nem minden ponton tükröződik a tervezetben. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke hétfőn az MTI-nek arról beszélt, hogy a dolgozói visszajelzések alapján már most jelentős elégedetlenség körvonalazódik. A kamara attól tart, hogy a bérkülönbségek összecsúszása éppen azokat érintheti hátrányosan, akik hosszú évek tanulásával, magasabb képesítéssel és különösen nagy felelősségű munkakörben dolgoznak.

Akár 45 ezer forintos emelés is juthat a leginkább leterhelt szakápolóknak

Balogh Zoltán szerint az új rendszerben a legalacsonyabb emelési mérték 7,5 százalék lehet. Ennél is nagyobb problémának tartja azonban, hogy a bértábla egyes munkakörök között aránytalan különbségeket eredményezhet.

A kamarai elnök példaként említette, hogy egy intenzív osztályon dolgozó szakápoló akár mindössze 45 ezer forintos béremelést kaphat, miközben egy szakképzettség nélküli kisegítő fizetése több mint 60 százalékkal növekedhet. Így előállhat olyan helyzet, amelyben a két dolgozó alapbére között mindössze 100 ezer forint különbség marad.

A kamara szerint ez különösen kedvezőtlen üzenet azok számára, akik magasabb szakmai végzettséget szereztek, évtizedek óta dolgoznak az egészségügyben, vagy folyamatos munkarendben, súlyos állapotú betegeket látnak el. Az intenzív osztályokon a szakápolók naponta életveszélyes helyzetekkel találkoznak, munkájuk rendkívüli felkészültséget és felelősséget követel.

Balogh Zoltán szerint az ilyen bérarányok nem ösztönzik a szakmai fejlődést. A kamara ezért azt szeretné, hogy az egyetemi, MSc- vagy PhD-végzettséggel rendelkező szakdolgozók fizetése jobban igazodjon az egészségügyi tevékenységet végző, nem orvosi diplomások bértáblájához. Emellett a folyamatos munkarendben dolgozók fokozott anyagi elismerését is szükségesnek tartja.

Egyeztetés helyett csak tájékoztatást kaptak

A kamarai elnök nem vitatja, hogy szükség van béremelésre. Kiemelte, hogy az egészségügyi szakdolgozók több mint két és fél éve várnak érdemi bérrendezésre, ezért önmagában kedvező, hogy a kormány végre forrásokat különít el erre a célra. Az új szabályozásnak azonban valódi szakmai előmenetelt és kiszámítható jövedelmi viszonyokat kellene teremtenie.

A kamara azt is kifogásolja, hogy az egészségügyi tárca nem folytatott érdemi szakértői egyeztetést a bértábla kialakítása előtt. A szakmai szervezeteket november 6-án egy tájékoztató megbeszélésre hívták meg, ahol megismerhették a már elkészült tervezetet. Balogh Zoltán szerint ez kevés ahhoz, hogy a bérrendszer minden lényeges szakmai szempontot megfelelően figyelembe vegyen. A kamara ezért a jelenlegi javaslatot csupán kiindulási alapnak tekinti, és további tárgyalásokat sürget a bevezetése előtt.

A minisztérium eközben azt hangsúlyozza, hogy senki sem kerül alacsonyabb végzettségi kategóriába, az új rendszer pedig a képzettség és a szolgálati idő alapján határozza meg az alapbéreket. A kamara kifogása ugyanakkor elsősorban a tényleges béremelések közötti aránytalanságokra vonatkozik.

A béremelésből újabb elégedetlenség lehet

Az egészségügyi szakdolgozók helyzete hosszú ideje az egyik legérzékenyebb kérdés a magyar egészségügyben. Az ápolók, szakasszisztensek és más szakképzett munkatársak megtartása alapvető feltétele a kórházi ellátás működésének, ezért a bérrendszer kialakításánál a szakmai felelősségnek és a végzettségnek is meghatározó jelentősége van.

A Tisza-kormány most jelentős összegű bérrendezést hirdetett meg, a szakmai kamara azonban már a tervezet bemutatásakor arra figyelmeztet, hogy az új bértábla feszültségeket teremthet a dolgozók között. Az átlagosan 15 százalékos emelés ugyanis önmagában keveset árul el arról, hogy egy-egy szakápoló ténylegesen mennyivel vihet majd haza többet.

A minisztériumi bejelentésben jól mutat a 192 milliárd forintos keret és a 123 500 érintett dolgozó, a kórházi osztályokon azonban alighanem egészen más számokat fognak összehasonlítani. Ha egy nagy felelősségű munkakörben dolgozó, diplomás szakápoló alig kap nagyobb fizetést, mint egy szakképzettséget nem igénylő munkakörben alkalmazott kisegítő, abból nehéz lesz a szakmai megbecsülés látványos sikertörténetét felépíteni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük