Beismerték, hogy olcsóbb lenne az áram: súlyos kritikát kapott a német atomerőművek bezárása

Három évvel az utolsó német atomerőművek leállítása után Patrick Graichen, Robert Habeck egykori gazdasági államtitkára elismerte, hogy a létesítmények további működtetésével Németország több villamos energiához juthatott volna, méghozzá viszonylag alacsony költséggel. Az egykori döntéshozó kijelentése újra fellobbantotta az atomenergia kivezetéséről szóló vitát. A Welt ennél is tovább ment: véleménycikkében azzal vádolta Habecket és Graichent, hogy elárulták saját országuk érdekeit.

Németország 2023 áprilisában állította le utolsó három működő atomerőművét, éppen akkor, amikor az orosz–ukrán háború következményei miatt Európa súlyos energiaválsággal küzdött. A gázellátás bizonytalanná vált, az energiaárak megugrottak, a német ipar versenyképessége pedig egyre komolyabb nyomás alá került. Berlin ennek ellenére ragaszkodott az atomenergia teljes kivezetéséhez, miközben az energiaellátás biztosítására széntüzelésű erőműveket is ismét üzembe helyeztek.

Patrick Graichen, aki Robert Habeck gazdasági miniszter államtitkáraként maga is részt vett az energiapolitikai döntésekben, most a berlini R21 agytröszt rendezvényén beszélt a korábbi választás következményeiről. Elismerte, hogy az atomerőművek további működtetése több villamos energiát biztosított volna, viszonylag kedvező termelési határköltségekkel. Arra azonban, hogy hibának tartja-e a leállítást, továbbra sem volt hajlandó igennel válaszolni.

Graichen ugyanis változatlanul ellenzi az atomenergiát, elsősorban a súlyos nukleáris balesetek kockázatára hivatkozva. Gazdasági előnyét tehát elismeri, az atomerőművek bezárásának politikai helyességét viszont továbbra is védi. Ez a kettősség különösen nehezen magyarázható azoknak a német háztartásoknak és vállalkozásoknak, amelyek az elmúlt években a magas energiaköltségek következményeit viselték.

A Welt szerint a németek érdekeit áldozták fel

Axel Bojanowski, a Welt tudományos vezető riportere éles véleménycikkben bírálta az egykori zöldpárti döntéshozókat. Írásának már a címe is rendkívül kemény: szerinte Habeck és Graichen elárulták saját országuk érdekeit. A szerző különösen azt kifogásolja, hogy a kormány az energiaválság idején is elutasította a működő atomerőművek megtartását, miközben a kieső termelés pótlására környezetszennyezőbb széntüzelésű kapacitásokat használt.

A korábbi döntéshozatal körülményei is vitákat váltottak ki. A Cicero magazin által feltárt minisztériumi dokumentumok szerint már 2022-ben léteztek olyan szakmai feljegyzések, amelyek az atomerőművek korlátozott idejű továbbüzemeltetésének megvizsgálását javasolták. A beszámolók alapján ezek egy része nem jutott el Robert Habeckhez, hanem Graichen hivatalában maradt.

A fűtőelemek rendelkezésre állása körül szintén ellentmondások merültek fel. A minisztérium korábban azzal érvelt, hogy a szükséges utánpótlás nem biztosítható megfelelő időben, a Westinghouse beszállító azonban vitatta ezt az indoklást. A vállalat szerint lehetőség lett volna a szállítási határidők lerövidítésének vizsgálatára, erre azonban nem kapott megkeresést.

Ideológiai döntés, gazdasági következmények

A német atomenergia-kivezetés bírálói szerint az ország energiapolitikájában az ideológiai elkötelezettség megelőzte a gazdasági és ellátásbiztonsági szempontokat. A már működő erőművek további üzemeltetésének költségeit ugyan nem lehet egy az egyben összevetni új atomerőművek építési költségeivel, a meglévő termelőkapacitás elvesztése kétségtelenül szűkítette Németország energiatermelési lehetőségeit.

Különös ellentmondás, hogy Graichen jelenleg az ukrán állami villamosenergia-hálózati üzemeltetőnél dolgozik, miközben Ukrajna áramellátásában meghatározó szerepet játszanak az atomerőművek. Habeck korábban maga is támogatta az ukrán nukleáris létesítmények további működtetését, amennyiben az biztonságosan megoldható.

A német energiapolitikai döntés következményei ma is viták tárgyát képezik. A villamosenergia-árakat természetesen több tényező alakítja, az orosz gáz kiesésétől a hálózati költségeken át az energiapiaci szabályozásig. Graichen mostani kijelentése azonban megerősíti, hogy az atomenergia megtartása gazdasági előnyökkel járhatott volna.

Németország a klímavédelem jegyében mondott le működő atomerőműveiről, majd az energiaválság idején szénerőművekkel is kénytelen volt biztosítani az ellátását. Most az egykori döntéshozó maga is elismeri az elveszített, viszonylag olcsó villamosenergia-termelés előnyét, miközben továbbra sem hajlandó hibának nevezni a leállítást. A német fogyasztók és vállalkozások számára ez aligha vigasztaló magyarázat.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük