Újabb kellemetlen ügy került a Tisza-kormány asztalára: a Fővárosi Nyomozó Ügyészség a rendőrséghez továbbította a Havasi Bertalan elmaradt illetménye miatt tett feljelentéseket. A november 3-án kelt ügyészségi határozat szerint a Miniszterelnökségen dolgozó hivatalos személyek magatartása, amennyiben a feljelentésekben foglaltak bebizonyosodnak, akár hivatali visszaélés bűntettének gyanúját is megalapozhatja. Az ügyben Magyar Péter miniszterelnök, Ruff Bálint miniszter és Ducsay Zsuzsanna közigazgatási államtitkár nevét is megemlítették. A hatóságoknak most azt kell tisztázniuk, miért maradt el a korábbi helyettes államtitkár törvény szerint járó illetményének kifizetése.
Havasi Bertalan, Orbán Viktor korábbi sajtófőnöke, a Miniszterelnökség egykori helyettes államtitkára és a Fidesz jelenlegi kommunikációs igazgatója hónapok óta vitában áll korábbi munkáltatójával. Állítása szerint a felmentési idejére járó juttatásait a kormányváltást követően nem fizették ki, annak ellenére, hogy a Miniszterelnökség korábban írásban elismerte az illetmény jogalapját és összegét. A vitából előbb ügyvédi felszólítás, majd büntetőfeljelentés lett.
A feljelentések szerint a 2026. júliusi illetmény kifizetése elmaradt, és a későbbi, augusztusi és szeptemberi járandóságok folyósításával kapcsolatban is kifogások merültek fel. Havasi jogi képviselője, Répássy Róbert ügyvéd azt kívánja tisztázni, hogy a pénzek visszatartása mögött egyszerű hivatali mulasztás vagy tudatos, jogellenes döntés állhatott-e.
Az ügy most új szakaszba lépett. Az ügyészség megvizsgálta a beadványokat, és olyan jogi lehetőséget azonosított, amely a feljelentésben leírtak bizonyítása esetén büntetőjogi következményekkel járhat. A döntés alapján az iratokat a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz továbbították.
Magyar Péter és két magas rangú kormányzati vezető neve is szerepel a feljelentésben
Az ügyben először ifjabb Tényi István tett feljelentést augusztus 19-én, miután Havasi Bertalan esedékes illetményét a beadvány szerint nem fizették ki. Két nappal később Répássy Róbert is feljelentést nyújtott be, amely augusztus 24-én érkezett meg az ügyészséghez.
A jogi képviselő Magyar Péter miniszterelnök, Ruff Bálint miniszter és Ducsay Zsuzsanna közigazgatási államtitkár magatartását kifogásolta. A feljelentés középpontjában az áll, hogy a Miniszterelnökségen ki döntött a kifizetések elmaradásáról, illetve ki mulasztotta el a jogszabályban előírt intézkedéseket.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség november 3-án kelt határozatában rögzítette, hogy a Miniszterelnökségen dolgozó hivatalos személyek magatartása a Büntető törvénykönyv 305. paragrafusának c) pontjába ütköző hivatali visszaélés gyanúját vetheti fel, amennyiben a beadványban szereplő körülmények bizonyítást nyernek.
A határozat ugyanakkor azt is megállapította, hogy mentelmi joggal rendelkező személy vonatkozásában nem merült fel érdemi adat bűncselekmény gyanújára. Ruff Bálint és Ducsay Zsuzsanna nem országgyűlési képviselők, ezért a nyomozás lefolytatására a BRFK rendelkezik hatáskörrel. A rendőrséghez történt áttétel tehát nem Magyar Péter büntetőjogi felelősségének megállapítását jelenti, hanem a feljelentések rendőrségi vizsgálatának lehetőségét nyitja meg.
Elmaradt fizetésből büntetőügy
Havasi Bertalan helyettes államtitkári megbízatása a májusi kormányváltást követően szűnt meg. A korábbi kormányzati tisztségviselő szerint felmentési idejére törvényes járandóság illeti meg, amelynek kifizetését a Miniszterelnökség nem teljesítette.
A vita már augusztusban nyilvánosságot kapott. Havasi akkor közölte, hogy a hivatalos felszólítás ellenére sem érkezett meg az esedékes összeg, ezért közigazgatási pert és büntetőfeljelentést helyezett kilátásba.
Különösen figyelemre méltó, hogy a korábbi helyettes államtitkár szerint a munkáltató írásban már elismerte a követelés jogalapját. Ha ez valóban így történt, a rendőrségnek arra is választ kell keresnie, milyen indokkal maradhatott el a kifizetés, és kik rendelkezhettek a folyósításról.
A büntetőeljárás szempontjából meghatározó lehet, hogy történt-e szándékos jogsértés, illetve a hivatalos személyek eljárása alkalmas volt-e jogtalan hátrány okozására, ugyanis a hivatali visszaélés súlyosabb kérdés egy egyszerű munkajogi vagy illetményelszámolási vitánál.
Korábban az irodájából is megpróbálhatták eltávolítani
A mostani feljelentési ügynek van egy másik előzménye is. Havasi Bertalan korábban azt állította, hogy Magyar Péter miniszterelnök törvénytelenül próbálta eltávolíttatni őt a Miniszterelnökségen található irodájából.
A korábbi helyettes államtitkár emiatt szintén hivatali visszaélés gyanújával fordult a hatóságokhoz. Az erre vonatkozó feljelentést a most nyilvánosságra került ügyészségi dokumentum is megemlíti.
Havasi és a Tisza-kormány között így már több vitatott intézkedés miatt alakult ki jogi konfliktus. Az ügyek közös pontja, hogy a korábbi kormányzati tisztségviselő szerint a kormányváltást követően vele szemben jogellenes intézkedéseket alkalmaztak.
A Tisza számára újabb kínos kérdés: politikai bosszú vagy hivatali mulasztás?
A történtek azért is különösen érzékenyek a kormány számára, mert Havasi Bertalan hosszú éveken át Orbán Viktor legközelebbi kommunikációs munkatársai közé tartozott. A kormányváltást követően természetes, hogy a politikai kinevezettek egy része távozik tisztségéből, ez azonban nem jogosítja fel az állami szerveket arra, hogy figyelmen kívül hagyják a jogszabályokban rögzített járandóságokat.
Amennyiben a felmentési időre járó illetményt politikai okból tartották vissza, az már a hivatali hatalommal való visszaélés kérdését is felveti. A hatósági vizsgálatnak ezért azt kell feltárnia, hogy a kifizetés elmaradása mögött milyen döntési folyamat állt, és az érintett vezetők milyen szerepet játszottak benne.
A Tisza-kormány rendre a jogállamiság, az elszámoltathatóság és a közélet megtisztítása mellett érvel. Ezeket az elveket azonban a politikai ellenfelekre és a korábbi kormány tisztségviselőire is alkalmazni kell. Egy volt helyettes államtitkár törvényes járandósága nem válhat a politikai leszámolás eszközévé.
Az ügyészség most a rendőrség elé utalta a Havasi Bertalan elmaradt illetménye miatt tett feljelentéseket, miután megállapította, hogy a beadványban leírtak bizonyítottság esetén hivatali visszaélés gyanúját is felvethetik. A rendőrség feladata annak tisztázása, kik döntöttek a kifizetések visszatartásáról, történt-e jogsértés, és terhel-e bárkit büntetőjogi felelősség. A Tisza számára pedig kényelmetlen politikai kérdés marad: miként fordulhat elő, hogy az elszámoltathatóságot hirdető kormány Miniszterelnökségén egy volt tisztségviselőnek büntetőfeljelentéssel kell küzdenie az őt állítása szerint megillető fizetéséért?



