Ukrajna kérésére lépett kapcsolatba Vlagyimir Putyinnal Alexander Stubb finn elnök és Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök. Ezt maga Stubb erősítette meg szombaton a finn Yle közszolgálati televíziónak adott interjújában. A két északi vezető október 27-én beszélt az orosz elnökkel, hogy elősegítse a novemberre tervezett orosz–ukrán–amerikai béketárgyalásokat.

"Arról volt szó, hogy Ukrajna kérésére kommunikációs csatornát nyissunk" - fogalmazott Alexander Stubb. A finn államfő szerint a telefonbeszélgetés tartalmáról más európai országok is tudtak, és a kezdeményezés lehetőséget adott arra, hogy az európai vezetők közvetlenül tájékozódjanak Moszkva álláspontjáról.

Stubb hangsúlyozta, hogy Finnország nem kíván hivatalos közvetítőként fellépni Oroszország és Ukrajna között. Helsinki továbbra is támogatja Kijevet, a mostani kapcsolatfelvétel célja pedig a tárgyalások előmozdítása és a bizalomépítés volt.

A finn elnök két konkrét ukrán üzenetet is továbbított Putyinnak. Az egyik Volodimir Zelenszkij készségét érintette a közvetlen tárgyalásokra, különösen a területi és biztonsági kérdésekben. A másik az ukrán javaslatokat tartalmazta az energetikai létesítmények és az infrastruktúra elleni támadások korlátozásáról, valamint a hadifogolycserékről.

Novemberben Abu-Dzabiban folytatódhatnak a béketárgyalások

A finn és a norvég vezető az október 27-i, mintegy másfél órás telefonbeszélgetés során a november első felére tervezett abu-dzabi egyeztetésekről is érdeklődött. A tervek szerint az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna képviselői ismét tárgyalóasztalhoz ülnek.

Stubb úgy értékelte, hogy a Putyinnal folytatott beszélgetés elsősorban bizalomépítő lépés volt. Szerinte a közvetlen kommunikáció lehetőséget teremtett arra, hogy világosabb képet kapjanak az orosz vezetés tárgyalási szándékairól, bár konkrét megállapodás egyelőre nem született.

A finn elnök cáfolta a Financial Times azon értesülését is, amely szerint Putyin a beszélgetés jelentős részében a szláv népek történelméről tartott volna előadást. Stubb szerint a sajtóban megjelent beszámoló nem felel meg a valóságnak.

A kapcsolatfelvétel azért is figyelemre méltó, mert az európai vezetők többsége az ukrajnai háború kezdete óta kerülte a közvetlen párbeszédet az orosz elnökkel. A finn–norvég kezdeményezés ráadásul nem aratott osztatlan sikert az európai szövetségesek körében: Dánia és Svédország részéről is fenntartások fogalmazódtak meg. Stubb nyilatkozata ugyanakkor világossá tette, hogy a mostani telefonhívás mögött Kijev kérése állt. Ukrajna tehát maga is fontosnak tartja a Moszkvával fenntartott közvetett kommunikációt, miközben a háború továbbra is tart. A következő diplomáciai állomás a tervezett abu-dzabi találkozó lehet, ahol már az orosz, az ukrán és az amerikai fél közvetlenül egyeztethet.