Hónapokon át tartó közbiztonsági problémák, illegális lakásfoglalók, drogkereskedelem, prostitúció és rettegő környékbeliek. Rákosrendező egykori MÁV-lakásainál odáig fajult a helyzet, hogy végül az épületek használhatatlanná tételével kellett felszámolni az illegális beköltözések lehetőségét. A munkálatokat ráadásul nem a terület tulajdonosa, hanem a szomszédos XIII. kerület önkormányzata finanszírozta. A bontás első szakasza most befejeződött, a törmelék elszállítása azonban még hátravan.

A rákosrendezői területen található egykori MÁV-szolgálati lakásokba a nyár folyamán tömegesen költöztek be illegális lakásfoglalók. A XIII. kerületi önkormányzat beszámolója szerint az épületek környékén rövid idő alatt olyan állapotok alakultak ki, amelyek alapjaiban forgatták fel a közelben élők mindennapjait.

Lopások, késelések, prostitúció, kábítószer-kereskedelem és a járókelők rendszeres zaklatása miatt panaszkodtak a lakók. A közbiztonsági helyzet annyira elmérgesedett, hogy sokan már nappal sem érezték magukat biztonságban a környéken.

A problémára Tóth József, a XIII. kerület polgármestere már nyáron felhívta az illetékesek figyelmét. A környékbeliek több mint ezer aláírással követelték, hogy végre történjen valami.

Más tulajdonát kellett saját pénzből rendbe tenni

A történet különös része, hogy az érintett ingatlanok nem is a XIII. kerület területén találhatók. Rákosrendezőnek ez a része közigazgatásilag Zuglóhoz, vagyis a XIV. kerülethez tartozik, a terület tulajdonosai pedig a Fővárosi Önkormányzat cége, a BKM, valamint a Magyar Állam.

A XIII. kerületi önkormányzat mégis úgy döntött, hogy saját költségvetéséből finanszírozza az épületek használhatatlanná tételét. A szükséges közbeszerzési eljárás után szeptemberben megkezdődtek a munkálatok, amelyek október 29-re befejeződtek.

A romosítás célja az volt, hogy az elhagyatott épületeket többé ne lehessen illegális lakhatásra használni. Az önkormányzat csütörtökön aláírta a terület átadás-átvételi dokumentumait, így az ismét a BKM és a MÁV birtokába került.

Most a fővárosi cégen a sor

Tóth József polgármester szerint a XIII. kerület teljesítette vállalását, a további feladatok azonban már a tulajdonosokra várnak. Elsősorban a bontási törmelék mielőbbi elszállítását sürgeti, nehogy az egykori lakásfoglalók után most illegális hulladéklerakó alakuljon ki a területen.

A kerület vezetése azt is elvárja, hogy a fővárosi cég és az állam a jövőben megfelelően gondoskodjon az ingatlanokról, és ne engedje ismét elfajulni a helyzetet.

A történet ugyanakkor kellemetlen kérdéseket vet fel. Hogyan válhatott egy fővárosi terület olyan mértékben ellenőrizetlenné, hogy a környék lakóinak már aláírásokat kellett gyűjteniük a biztonságuk érdekében? Miért kellett végül egy olyan kerületnek saját pénzből beavatkoznia, amelynek sem tulajdonjoga, sem közvetlen közigazgatási illetékessége nem volt az érintett ingatlanok felett?

A bontás megoldotta az egyik problémát, de nem az összeset

Az elhagyatott épületek felszámolásával megszűnhetett az illegális lakásfoglalók egyik fontos búvóhelye, de a környék közbiztonságának tartós helyreállítása ennél többet követel. Rendszeres ellenőrzésre, megfelelő területkezelésre és a lakossági panaszok gyors kezelésére is szükség van.

Rákosrendező hosszú ideje Budapest egyik legnagyobb fejlesztési lehetőségeként szerepel a tervekben. Különösen visszás, hogy miközben a terület jövőjéről nagyszabású elképzelések születnek, a jelenlegi állapotokat végül munkagépekkel kellett felszámolni.

A XIII. kerület most elvégezte a vállalt munkát. A kérdés az, hogy a terület tulajdonosai képesek lesznek-e megakadályozni a korábbi állapotok visszatérését. Mert egy városrész rendbetétele nem érhet véget ott, hogy eltűnnek a lakásfoglalók, a romok pedig ott maradnak.