Két állatorvost és három kutyakereskedőt gyanúsít a Nemzeti Nyomozó Iroda egy évek óta működő, nemzetközi illegális kutyakereskedelmi hálózat ügyében. A nyomozás szerint a kereskedők szaporítóktól vásárolt, túl fiatal kölyköket juttattak külföldre hamis állatútlevelekkel, amelyekhez megvesztegetett állatorvosok segítségével jutottak hozzá. Az állatok egy része a szükséges védőoltásokat sem kapta meg, többen megbetegedtek, és voltak olyan kiskutyák, amelyek az utazást sem élték túl. Miközben az állatok egészsége és élete forgott kockán, a kereskedők kutyánként akár több ezer eurót is kereshettek.

A Nemzeti Nyomozó Iroda Környezeti Bűnözés Elleni Osztálya két éve nyomoz egy Pest vármegyei kereskedőkből és állatorvosokból álló hálózat ügyében. A rendőrség október 16-án közzétett tájékoztatása szerint az illegális üzlet már több éve működhetett, a kutyákat pedig rendszeresen hamis adatokkal és valótlan egészségügyi dokumentumokkal szállították külföldre.

A kereskedők elsősorban olyan kistestű, népszerű fajtákat kerestek, amelyekért a nyugat-európai vásárlók jelentős összegeket hajlandók fizetni. A rendőrség által felsorolt fajták között uszkárok, si-cuk, máltai selyemkutyák és francia bulldogok is szerepelnek.

A kölyköket jellemzően 80-100 ezer forintért vásárolták fel, majd Olaszországban, Hollandiában, Belgiumban, Németországban, esetenként pedig az Egyesült Államokban 3000-4000 euróért értékesítették tovább. Az üzletben tehát rendkívül jelentős haszon rejlett, ehhez azonban a kutyáknak minél fiatalabban kellett eljutniuk a vásárlókhoz, még akkor is, ha életkoruk és egészségi állapotuk miatt erre nem lettek volna alkalmasak.

A kutyák életkorát és oltásait is meghamisították

A nyomozás egyik legsúlyosabb megállapítása, hogy az állatok a hatóságok szerint már a beszerzésüktől kezdve hamis adatokkal szerepeltek a nyilvántartásokban. Az Európai Unió általános szabályai szerint a veszettség elleni első oltás legkorábban 12 hetes korban adható be, és a megfelelő védettség kialakulásához a vakcinázás után legalább 21 napnak kell eltelnie. A kereskedelmi célú szállításra további állategészségügyi és dokumentációs előírások is vonatkoznak.

A nyomozók szerint azonban a kereskedőknek éppen az jelentett problémát, hogy a szabályosan szállítható kiskutyák addigra nagyobbra nőnek, így csökkenhet a piaci értékük.

A gyanú szerint ezért állatorvosokat fizettek le, akik valótlan születési időpontokat, oltási adatokat és egészségügyi bejegyzéseket rögzítettek az állatútlevelekben.

A hamis papírokkal így olyan kölykök is külföldre kerülhettek, amelyek a valóságban még nem érték el a biztonságos és jogszerű szállításhoz szükséges életkort. A rendőrség szerint az állatok mikrochipes megjelölése is sok esetben csak közvetlenül a kiutazás előtt történt meg, a kötelező védőoltások pedig gyakran teljesen elmaradtak.

Több kiskutya elpusztult, mások betegen kerültek új gazdájukhoz

A történet legsúlyosabb része nem a hamisítás vagy a vesztegetés, hanem az állatok szenvedése.

A rendőrségi közlemény szerint az oltatlanul útnak indított kölykök közül többen megbetegedtek és elpusztultak a szállítás során. A külföldre eljutott kutyák között pedig férgességgel és mozgásszervi problémákkal küzdő állatokat is találtak.

A túl fiatal kutyák szállítása különösen nagy állatjóléti kockázattal jár. A kölykök immunrendszere még fejlődésben van, érzékenyebbek a fertőző betegségekre, és az anyjuktól, illetve megszokott környezetüktől való korai elszakítás további megterhelést jelenthet számukra. Mindez hosszú utazással, idegen környezettel és a kereskedelmi szállítás körülményeivel párosulva súlyos következményekhez vezethet.

Az NNI tájékoztatása nem részletezi, pontosan hány kiskutya pusztult el, illetve hány állatot érinthetett a hálózat működése. Azt azonban egyértelműen rögzíti, hogy a szabályok kijátszása nem pusztán adminisztratív szabálytalanság volt, hanem az állatok egészségét és életét veszélyeztette.

Kilencmillió forint készpénz és védett állatok preparátumai egy állatorvosnál

Miután a nyomozók feltérképezték a hálózat működését, szeptember 23-án és október 15-én több Pest vármegyei településen tartottak összehangolt akciókat. Házkutatásokat végeztek szaporítóknál, kutyakereskedőknél és állatorvosoknál is. A hatóságok orvosi vényhez kötött vakcinákat, mikrochipeket, kitöltetlen oltási könyveket, állatútleveleket, valamint a kereskedelemhez kapcsolódó iratokat és digitális adathordozókat foglaltak le.

Az egyik állatorvosnál több mint kilencmillió forint készpénzt találtak. A nyomozás során ugyanitt fokozottan védett állatfajok preparátumai is előkerültek, amelyek tartásához a rendőrség szerint nem rendelkezett megfelelő engedéllyel.

A lefoglalt preparátumok között barnamedve, parlagi sas, szirti sas, uhu, vidra, vadmacska, valamint több védett madárfaj példányai is szerepeltek.

A szeptemberi akcióban a Ceglédi Járási Hivatal állategészségügyi szakemberei is részt vettek. A hatóságok az állattartási szabályok megsértése miatt feljelentést tettek, és elkobozták az egyik kereskedőnél talált gyógyszereket, valamint vakcinákat.

Öt gyanúsított, de a hálózat teljes működését még vizsgálják

Az NNI két állatorvost vesztegetés elfogadásával és közokirat-hamisítással, három kutyakereskedőt pedig vesztegetéssel és közokirat-hamisításra felbujtással gyanúsít. Mind az öt érintettet kihallgatták, valamennyien szabadlábon védekeznek. Bűnösségükről jogerős bírósági döntés még nem született.

A nyomozás azonban korántsem ért véget. A rendőrség továbbra is vizsgálja, pontosan kik biztosították a kiskutyákat a kereskedők számára, hogyan működött a teljes beszerzési és értékesítési lánc, valamint hogy lehettek-e további résztvevői az illegális üzletnek.

Ez azért is lényeges, mert a szaporítóktól származó kölykök külföldi értékesítéséhez nem elegendő egyetlen szereplő közreműködése. A beszerzést, az állatok azonosítását, az egészségügyi dokumentáció elkészítését és a szállítást is meg kellett szervezni.

Az állatútlevélnek a kutyát kellene védenie, nem a kereskedő hasznát biztosítania

Az ügy különösen súlyos kérdéseket vet fel az állatorvosi felelősséggel kapcsolatban. Az állatorvosnak kiemelt szerepe van abban, hogy egy kutya megfelelő oltásokkal, valós egészségügyi adatokkal és szabályos okmányokkal kerülhessen új gazdájához. Az állatútlevél ugyanis nem egyszerű utazási dokumentum, hanem az állat azonosítását és egészségügyi előéletét igazoló okirat.

Ha ennek adatait tudatosan meghamisítják, az nemcsak a vásárló megtévesztését jelenti, hanem a járványvédelmi szabályok kijátszását is.

A történet arra is rámutat, milyen jelentős hasznot termelhet a nemzetközi illegális kutyakereskedelem. A nyugat-európai kereslet, a divatos fajták magas ára és az ellenőrzések kijátszásának lehetősége együtt olyan piacot teremthet, amelyben egyes szereplők számára a minél gyorsabb értékesítés fontosabbá válik az állatok egészségénél.

A felelős vásárlóknak ezért különösen fontos ellenőrizniük a tenyésztő hátterét, a kiskutya valós életkorát, a mikrochip adatait, az oltások hitelességét és azt, hogy az állat milyen körülmények között nevelkedett.

A Pest vármegyei ügyben öt ember ellen folyik büntetőeljárás, de a történet valódi áldozatai azok a kiskutyák, amelyeket a nyomozás szerint túl korán, megfelelő védőoltások nélkül, hamis papírokkal indítottak külföldre. Több állat soha nem érkezett meg új otthonába. Az NNI most azt próbálja feltárni, milyen kiterjedt hálózat állhatott a kereskedelem mögött. Az ügy legfontosabb tanulsága azonban már most világos: amíg a kiskutyák tömeges előállítása és külföldi értékesítése rendkívüli hasznot ígér, az illegális szaporítás és kereskedelem elleni fellépés nem állhat meg a hamis útlevelek felderítésénél. A teljes kereskedelmi láncot vizsgálni kell, a kölykök megszületésétől az értékesítésükig.